Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Őskor

vényben előkerült a sáncárok által átvágott 25. sz. sír. A temetkezés az V/b-fázisba tartozik, melléklet nélküli, jobboldalon fekvő, zsugorított csont­váz. A későneolit temetkezések száma ezzel 19-re nőtt. A XXVIII. szelvény­nyel átvágtuk a többszörösen megújított sáncárok-rendszernek a XII. és XXVIII. szelvénybe eső 11 m széles szakaszát, melynek legmélyebb pontja a jelenlegi felszíntől számítva 5 m mélységű. A két fő megújítás közül a koráb­bi feltehetően a V/a fázis idejéből, a későbbi ezt követő, egyelőre nem ponto­san meghatározható időből származik. A próbafúrások szerint a sáncárok el­lipszis alakban keríti a teli legmagasabb pontját. Munkatárs: Vaday Andrea (MTA—Rl). Az ásatáson részt vettek: Szabó Géza egyetemi hallgató (JATE) és Győrbífó Károly. Horváth Ferenc 27. Jánosháza - Országúti dűlő (Vas m.) (XXXV.) A jánosházi Népek Barátsága MGTSz meliorációs munkái során a régészeti irodalomból ismert halmot elhordatta. A munkagép dúlását Horváth Ernő jelentette és behozta az 1. sír maradványait (urnatöredékek, korsó és bögre, bronz huzalgyűrű, karperec és tűtöredék). A 2. sír a vörösre kiégett máglya közepén volt: a rosz­szul égetett emberi maradványokat a fegyver és ékszer mellékletekkel (kard, lemeztutulusok, spirálgyöngyök, borostyángyöngyök) és edénymellékletek­kel (tálak, korsók, urna) együtt vászonzsákba tették. A mintegy 35x37 m átmérőjű, kissé elliptikus kőgyűrűvel körülvett temetkezési hely területén még várható további sír(ok) előkerülése. A leletanyag a Jánosháza-Farkasgye­pű csoportba tartozik BC/BD-korú. A leletmentésben részt vett: Ilon Gábor. Fekete Mária 28. Jászkarajenő — Sárhalom (Pest m.) (VI.) A Kocsér-Jászkarajenő­Tiszakécske közös határponton levő halmon bányászás vagy hasonló földmun­ka nyomát nem leltük, felszántott É-i oldalán egyetlen őskori cserepet ta­láltunk. Terepbejárás során a halomtól É-ra, a Csukás ér Ény-i partján ős­kori és szarmata cserepeket gyűjtöttünk. E lelőhelytől É-ra, vízparttól tá­volabbi magaslaton kisméretű, "tanyaszerű" őskori lelőhelyet találtunk. A Sárhalomtól kb. 500 m-re ÉK-re, a rétből kiemelkedő magaslaton későszar­mata telep (sok patics, állatcsont, korongolt és kézzel formált kerámia, terra sig. töredék) terül el. Dinnyés István 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom