Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

sok cölöplyuk arra enged következtetni, hogy az egykori járószintre épített objektumot többször megújították. Előkerült két újabb szemétgödör is, egyiket beleásták az objektumba, a másik azon kívül volt. Az objektumon kívül. D-re, egy igen mély, (220 cm) kis gödörben szájával Ny-ra fordított teljesen ép palackot találtunk, mellette több nagyobb állatcsont volt. L. Wolf Mária 234. Salgótarján - Salgóvár (Nógrád m.) (XXV). A felsővár mélyebb szintű Ny-i részén az É-i várfal melletti sziklagödör vastag, agyagos kiegyenlítő feltöltését vizsgáltuk, ebből további jellegzetes fehér anyagú, csigavonaldíszes edénytöredékek kerültek elő, továbbra is a XIII. sz. második felére — XIV. sz. elejére helyezve a vár építésének idejét. A felsővár teljes, talán többszakaszos beépülése — legkorábban a XV. sz. második felére valószínűsíthető. Az alsóvárban a felsővár kapuja előtti területen az igen vastag omlásréteg alatt egy téglafalazatú, kisebb ciszternára bukkantunk. Az eddig feltárt felső részből előkerült egy kőkáva-részlet és a felsővár kapukeretének több töredéke. Az eddig ismert darabok alapján a várkapu 80 cm széles, csupán 156 cm magas, csúcsíves záródású volt. Az alsóvár É-i részén nagyrészt kitisztítottuk a többnyire szétszedett falazatú, korábban is ismert nagyméretű ciszternát, s több kutatóárokkal tájékozódtunk az egykori helyiségsorról. Ezenkívül vastag omlásréteget, paticsfalas épületmaradványokat határoztunk meg, továbbá feltártuk egy összedőlt XVI. sz-i szeneskályha jelentős részét. A várból továbbra is túlnyomórészt XVI. sz-i kerámia-és fémanyag került elő, különösen jelentősek a besztercebányai műhelyhez köthető mázas és mázatlan kályhacsempe-tcredékek. Az alsóvár falának külső oldaláról néhány késő bronzkori edénytöredék került napvilágra. Munkatársak: Juan Cabello régész és Simon Zoltán technikus. Feld István — Tárnoki Judit 235. Sárospatak - Ny-i várárok (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVI). A külső vár kutatását a Ny-i szakaszon, az ún. Kucikgödörben folytattuk. Az egykori vizesárok az országútig (ma Rákóczi u.) húzódott, a XVIII. sztól apró házakkal épült be. Az ásatás tisztázta a kettős fallal, bástyával megerősített védelmi rendszert, a falszoros és a Perényi-kori bástya kapcsolatát. A bástya két K-Ny-i tengelyű boltozatos ágból áll, belső szélességük: 1,4 m. Az ágak kétszintesek 125