Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

kisméretű vasrácsos ablakot. Ezt ugyancsak sikerült kibontanunk. Ekkor még megtartották az eredeti D-i bejáratot. A XIX. sz. közepén a Ny-i kisablakot és a D-i bejáratot befalazták, É-on nyitottak két klasszicista ízlésű ma is meglevő ablakot és Ny-on a ma is használt ajtót. A ÉNy-i támpillérnél ill. a Ny-i fal ehhez csatlakozó szakaszánál sikerült az alapozásig megkutatni az objektumot. Bizonyos, hogy az erődfalat a XVII. sz. közepén egy korábbi körítőfalra emelték. Módy György 208. Hédervár, kastély (Győr-Sopron m.) (XI). A középkori vár lebontása után - XVI. sz. első fele korábbi helyétől Ny-ra építik fel a Héderváryak ma látható kastélyuk elődjét. Az első periódusban négyzet alakú fallal övezett, legalább egy lakószárnyú várat még a XVI. sz. derekán az alapokig lebontva, annak vonalán, alaprajzán új épületet, várat emelnek, melynek DK-i sarkán már egy sokszögű torony áll. A két fázisban történő építéssel négyszintes épületegyüttest nyernek, mely négyzet alakú — ugyancsak négyszintes — körítőfalhoz annak belső É-i és K-i olalán csatlakozó palotából és velük egymagasságú sokszögű toronyból áll. A külső homlokzatokon lőrések és reneszánsz kőkeresztes ablakok, zárterkély jelenik meg, a falfelületeket kváderutánzó vörös festés borítja, az épület félköríves, attikás párkányzattal koronázott. A palotaszárnyak előtt az emeleten és részben a földszinten árkádosfolyosó, tornác húzódik. A felvonóhidas kapu a D-i fal közepén nyílik. A várat árok és sarkain kerek bástyákkal megerősített fal övezi. A következő periódusban a tornyot magasítják, leszedve róla a korábbi pártázatot. A D-i oldalon is felszámolják ekkor a pártázatos lezárást. Ezen javítás, építés a XVII. sz-ra tehető. Kisebb javításokkal ez az állapot maradt meg a XVIII. sz-ban az ötvenes évekig. A Héderváry család kihalta utáni új birtokos, a Viczay család bővítteti a várat. A XIX. sz. végén Möller István tervei szerint átalakították. Dávid Ferenc — László Csaba 209. Ibrány, ref. templom (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI). Az épület 1983. évi műemléki kutatása során tisztáztuk a középkori eredetű templom különböző építési periódusait. Eszerint az első templom az Árpád-korban épült, s azonos a pápai tized jegyzékben említett Szt. György templommal. Ez téglából épült, téglány alakú hajójának három sarkán támpillérekkel (az 112