Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

párhuzamosan a Mária-templom — a XIV. sz-i óbudai káptalan templomának — további részleteit sikerült tisztáznunk. A káptalani város egyes házainak nyoma mutatkozott az Árpád-híd É-i oldalán az újonnan épített támfal árkában. Ugyancsak épületnyomok, középkori útréteg volt meghatározható a IV. sz-i erődfal mellett a mai Árpád fejedelem út — Névtelen u. között. A kiránynéi vár külső várfalának ÉNy-i sarkát hitelesítettük a feltárások során. Altmann Julianna 193/3. Budapest III. Árpád-híd É-i oldal (III). A híd É-i oldalán a feljáró kialakításával a támfal mellett 8—10 m-es sávban 2 m mélységű római, középkori és újkori falmaradványokat bontottunk ki. Ezek megtisztításánál megállapíthattuk, hogy a területen folytatódott a sárgás habarcsú lapos kövekből kialakított nagykiterjedésű római épület. A szelvényben feltárt római épület Ny-i falának É-D-i szakasza az újkori szint magasságáig maradt meg és É-i irányban a szelvényen túl is folytatódott. Ettől az épülettől DNy-ra egy azonos jellegű római objektum maradványa húzódott, melynek falai a középkori szint magasságáig jelentkeztek. Az újkori épület pincéjének D-i fala a római épület K-Ny-i falához épült hozzá. Az újkori épület K-i falához csatlakozóan egy É—D-irányú és É-i irányban a szelvényen túl folytatódott. A római kori objektum feltárását Németh Margit és Kovács Borosi Ágnes végezte. Bertalan Vilmosné 193/4. Budapest III., Árpád-híd D-i oldala (III). Az Árpád-híd kiszélesített D-i oldalán a tervezett park kertészeti munkáinak megkezdése előtt egy K-Ny-i irányú árkot húztunk. A K—Ny-i árok K-i részében újkori és középkori anyaggal betöltve meghatározható volt a IV. sz-i tábor K-i falának egy szakasza. A falhoz Ny-ról két útréteg csatlakozott, ill. ezek felett egy köves szinttel XIII. sz-i réteg volt meghatározható. Az árok Ny-i részében a távfűtés-vezeték ill. gázcső alatt É-D-i irányú fal került elő, melynek megújítása középkori szintnek felelt meg. A középkori épület bontási rétegében XIV— XV. sz-i kerámia volt, ill. e felett egy XVIII. sz-i épület részletét határozhattuk meg, az épület belső és külső szintjével. A római kori erőd falának feltárási munkáit Kérdő Katalin végezte. Bertalan Vilmosné 102