Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Római kor

89. Visegrád — Lepence (Pest m.) (XXXIX). Visegrád területén a Lepence pataktól a község irányában 200—300 m-re, az új 11-es út Duna felőli oldalától mintegy 3 m-re, egy a II —

III. sz. fordulójára keltezhető római szórthamvas temetőt (?) és későbronzkori településmaradványokat tártunk fel. A lelőhely temető jellegére utalnak a sírokból előkerült kalcinált csontok (egy esetben edényből is kerültek elő), a viszonylag gazdag leletanyag; a különös rítusra utaló, az edénymellékletekből egy-egy esetben előkerülő félbevágott csigolya illetve fog; a gödrök soros elhelyezkedése, a gödrökben lévő, nagy tűz nyomát jelző fekete, faszenes réteg; a sok éremlelet. A 22 feltárt sírból a kerámiatárgyakon (edények, mesterbélyeges mécses) és vaseszközökön (szögek, kulcsok) kívül egy állatalakos (ló) bronzfubula, arany fülbevaló, préselt díszes tükörkeretek ónból, egy esetben üveggel és több nagyobb vastöredék került napvilágra, utóbbi valószínűleg fegyverzet része lehetett. A lelőhelytől kb 80-100 m-re egy római kori (?) kemencét is feltártunk. A temető alatt és mellett őskori réteg is húzódik, a leletanyag alapján az urnamezős kultúra idejéből. Az erősen megbolygatott területről szórványosan felszínre kerültek IX—XI. sz.-i kerámiatöredékek is. Gróh Dániel 90. Zalalövő (Zala m.) (XL). Az 1982-es évben jelentős feltárásra volt lehetőségünk. Dolgoztunk az „F munkahelyen, a villa publica É —ÉNy-i részén, ahol feltártunk egy apszist, valamint a hozzátartozó újabb praefurniumot. Meggyőződtünk arról is, hogy az apszistól Ny-ra a belső udvart szegélyező helyiségsor húzódik ÉK—Dny irányban. Új munkaterület volt az „S" munkahely. (Az „F -tői ÉK-re, a Kossuth L. u. É-i oldalán.) Itt feltártuk egy részét az 1974-es évad „H munkahelyén már regisztrált fűtőcsatornának, illetve néhány ehhez az objektumhoz tartozó falnak. Ezek a IV. sz. első feléből valók. A villa publica épület újjáépítése idején valószínűleg elbontották őket. A IV. sz.-i szint alatt szórványos Severus-kori, kőépítkezéssel jellemezhető II. sz.-i és az I. sz. második felére keltezhető településnyomok is voltak. A II. sz.-i municipium-réteghez tartozó ÉNy—DK irányú kavicsozott utat is találtunk, amelyet ÉK-i oldalán árok szegélyezett. Másik új lelőhelyünk a „T munkahely. (Szintén a Kossuth L. u. É-i oldalán, az Állami Gazdaság épületével szemben.) Itt megtaláltuk a bazalttal kirakott, és szegélyezett főútvonal egy részét, mellette a IV. sz. első felére keltezhető kisebb épülettel. Ez alatt újabb kőépületek voltak, a II. sz.-ból, és igen vastag, zárt égési réteg, a markomann háborúk korából. Az I. sz.-ból viszonylag 52