Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)
Őskor
35. Mucsi (Tolna m.) (XXXI). Az ún. „lengyel sánc" ásatásainak folytatását 100 évvel Wosinszky Mór feltárásai után több ok is indokolja: Wosinszky a sánci tető legmagasabb pontján befejezetlenül hagyott egy későneolitikus temetőt, amelyet ő félig tárt fel. A neolitikus telepnyomok Wosinszky publikációi nyomán nem különíthetők el a bronzkoriaktól, feltételezhetően ilyenekkel is számolni kell. A sánc bronzkori betelepültsége ma sem tisztázott, legfőképpen az homályos, hogy a sáncot a ma is látható formájában pontosan mikor alakították ki. Az újabb neolitikus kutatások szerint az sem zárható ki, hogy a feltehetően bronzkori védőművek esetleg neolitikus előzményei lennének. Az újabb feltárásokat megnehezíti, hogy a sánctetőt sűrű erdő borítja, mely terület az állami erdőgazdaságé. A sánc tetejét ma is ugyanazok a nyiladékok osztják négy részre, mint amelyek Wosinszky térképén is ábrázoltak. Az egyik nyiladék ÉK—DIMy-i irányban metszi át a sáncot, a másik ÉNy—DK-i irányban, a két nyiladék egymásra merőleges. Ezek szélessége átlagosan 3—4 méter. Az ásatások most csak ezekben a nyiladékokban voltak lehetségesek, illetve a sánctető ún. „Vaskapu felőli oldalán. Az összesen 200 m 2 -es feltárt terület magában foglalja az A- ásatási terület szelvényeit, ezek a nyiladékokban vannak, akárcsak a sánctető legmagasabb pontján levő B- szelvények. A C- ásatási területet az É-i oldalon lévő részen, a „Vaskapu nál vannak, míg a D- szelvényekkel a sánc átmetszését végeztük el részben a sánc ÉK-i oldalán. A kutatóárkokból, bronzkori, kisebb részben neolitikus gödrökből nagymennyiségű kerámia, állatcsont, égett faszéndarabok, növényi magvak, bronzleletek kerültek felszínre. Legjelentősebbnek tartjuk a „C ásatási területen előkerült ún. 1. sz. neolitikus objektumot, mely egy paticsos omladékból állt, mely alatt lengyeli edények, illetve töredékek, állatcsontok voltak. A „B - területen még nem fejeztük be egy későneolítikus építmény feltárását, melyben nagyméretű kemence romjait találtuk meg, nagymennyiségű későneolítikus lengyeli kerámiaanyaggal. Részt vett az ásatáson: Árpás Károly szobrász és Egry Ildikó régészhallgató. Gaál István 36. IMadap — Kőbánya (Fejér m.) (XXX). A bányához vezető út egyengetése közben, közvetlenül a bánya bejárata előtt megbolygattak egy felsőpaleolit telepet. A felszínen gyűjtött eszközöket Jánossy Dénes közvetítésével Dér András szolgáltatta be. Terepbejárásunkon úgy tűnt, hogy a telep központi részét elgyalulták, leleteket nem találtunk. Az út másik oldala 20