Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Őskor

16/2. Esztergom — Sipolóhegy alja (Komárom m.) (X). A Sipolóhegy Ny-i lábánál. Kékesi József telkén földmunka során két paleolit kőpenge került elő a löszös talajból. Horváth István 16/3. Esztergom — Várhegy (Komárom m.) (X). A volt román kőtár területén és előterében folyó ásatás őskori rétegeket is érintett. A kőtárban lévő 2. sz. kutatóárokban 6,5 - 7 m mélységben koravaskori (HA/B), illetve későbronzkori települési rétegeket találtunk a nagy vastagságú későkelta rétegek alatt. Horváth István 16/4. Esztergom — Vár u. 2/c. (Komárom m.) (X). Morvay Gyula telkén (MRT 5. — 8/70. sz. lelőhely) pinceásás alkalmával edényekre bukkantak. Leletmentő ásatás során két középsőbronzkori (dunántúli mészbetétes edények kultúrája) urnasírt bontottunk ki, melyekből 32 db ép edény (nagy urnák, tálak, bögrék, apró mészbetétes edények) került elő. Horváth István Esztergom — Szentgyörgymező (Komárom m.) Lásd 149/1. sz. 17. Fehérvárcsurgó (Fejér m.) (XXX). Az Eresztvényi erdőben levő koravaskori halomsírok egyikét (Ny-ról a III. halomsírról van szó) illetéktelen személyek megbolygatták. 1982-ben leletmentő ásatást kezdtünk; melynek során a 7 m magas, 20 x 32 m ovális alapterületű halom feltárását negyedelve kezdtük el. Ebben a kampányban mindössze a DNy-i és ÉNy-i negyedeket bontottuk ki. Megállapítottuk, hogy a halmot egy természetes „promontor"-ra hordták fel, amely a környező járószintből 0,80-1,20 m-re kiemelkedik. A halom felhordásának szélén, az alapkerület mentén egymástól 1—1,5 m távolságra 0,70—1 m átmérőjű kerek és ovális formájú vörös elszíneződéseket találtunk, amelyek a környező lösztől jól elválnak és nyilván rituális meggondolásból jelzik — védik a temetkezés körzetét. Jungbert Béla Felsőnyék — Várhegy (Tolna m.) Lásd 174. sz. 13