Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Magyar közép- és újabb kor

böző középkori ÉD-i irányú fala vágtak át 1 20—0,40 m közötti mélységben, a feltételezett ferences kolostor területén. A falak vastagsága 0,65—0,90 m között változó volt. Ezen a területen 0,90-1,50 m mélységben, KNy-i tájolású, XVIII. sz.-i, fakoporsós sírokat is megbolygattak. Munkatársak: Gaál Péter, Gróh Dániel. Szőke Mátyás 231. Zirc — Kossuth Lajos u., rk. templom kertje (Veszprém m.) Az 1943-ban már részlegesen megásott középkori települési központjának hitelesítő feltárásának eredményei: 1. Előkerült egy olyan fakonstrukciós templom, amelyet átlagban 4 lábnyi átmérőjű és mélységű (1,2 m), szélein döngölt humuszos agyaggal és kővel megtámasztott, közepén elhelyezett átlagban 1 lábnyi átmérőjű faoszlopok tartottak. Az egymástól 170 cm-re álló oszlopokat a kevés számban előkerült töredék alapján sárga murvás, meszes habarccsal bevakolt sövényfal kötötte össze. A félköríves szentéllyel és diadalívénél egy kősorral külön lealapozott, egy hajóval rendelkező templom valószínűsíthető építési ideje a XI. sz. eleje. Teljes hossza 15 m, szélessége 8 m. 2. A fakonstrukciós templom falától 120 cm-re, azzal párhuzamosan, átlagban 1 m széles, törtköves technikával készült templom is napfényre került. Járószintje terrazzós volt, az alapozás habarcs nélküli, a felmenő fal sárgás murvás, meszes habarccsal készült. A templom alapjainál patkós, felmenő falainál kissé laposan ívelő félköríves szentéllyel és egy hajóval rendelkezett. A szentély előtt 3,5 x 4 m nagyságú kórus, ettől É-ra pedig 1 x 1,5 m nagyságú kegyúri székhely pódiuma emelkedett ki. A templom oltárának Ny-i és D-i bejáratának helye, pontos mérete nem bizonyítható. Építésének valószínűsíthető kora: XII. sz. eleje. A templomban a XI11—XIV. sz.-ban Ny-i karzatot készítettek, amelynek törtköves, habarncs nélküli alapfala ugyancsak előkerült. A teljesen feltárt templomon belül középkori temetkezés nem került elő. Valószínűleg a XVII. sz.-ban ásták be a templom középkori járószintjébe azokat a kis ármérőjű facölöpöket, amelyek nem adtak értelmezhető alaprajzot. A templom elbontására az 1715 körül megindult újratelepüléskor került sor. A kőfaragványok és építészeti tagozatok hiánya arra enged következtethetni, hogy az 1182-től a Zircre telepített ciszterek jobbágyfalujuk plébániatemplomát nem boltozták be, s nem díszítették. 3. A kőtemplom mellett ÉNy-ra, attól eltérő tájolású, nagyobb méretű épület (szálláshely? raktár?) faltöredékei kerültek újra elő. Az 1,6 m széles ala133