Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Magyar közép- és újabb kor

tovább). A kerítésfaltól, illetve az L alakú épülettől É-ra három kemencét találtunk. Jól datálható leletanyagot egyik kemencében sem találtunk, de a monostorfeltárás során korábban előkerült, hasonló technikával épített kemencékről tudjuk, hogy a legkorábbi építési periódusokkal hozhatók összefüggésbe. Vályi Katalin 195. Oroszlány — Majk — premontrei kolostor (Komárom m.) (XXXVI). A kamalduli barokk együttestől DK-re, a kiemelkedő dombhát ÉK-i lejtőjén terül el a XVI. sz.-ban elpusztult kolostor. Az együttes még megmaradt falait a XVIII. sz. elején-közepén bontották el, amikor Eszterházy József engedélyezte a kövek elhordását és felhasználását a kamalduli kolostor építkezésénél. A tájékozódó feltárás nyomán 42 m hosszú, 18,5 m széles, háromhajós, keresztházas, három-félköríves szentélyekkel záródó templom bontakozott ki. Az eddig feltárt sírok mellékletei, valamint a kerámia a kolostor XVI. sz. végi elhagyását, illetve pusztulását erősítik meg. Juan A. Cabello 196. Ozora, Várkastély (Tolna m.) (XXXI). A nagyméretű épület műemléki helyreállítását megelőző régészeti kutatás második évében túlnyomórészt befejeztük a falkutatási munkákat és az udvar feltárását, továbbá megkezdtük a ma álló épület környékének rendszeres ásatását. A falvizsgálatok során meghatároztuk a Ny-i és az É-i homlokzat XV. sz.-i — majd a XVI. sz. elején kissé módosított — nyílás- és tagolásrendszerét. A nagyméretű I. emeleti ablakok mellett két jelentős méretű nyitott, és egy zárterkély maradványai kerültek elő. A XVIII. sz.-i főpárkánnyal elvágott II. emeleti ablaknyílás a mainál jóval nagyobb középkori épületmagasságot bizonyít. Tisztáztuk a XVIII. sz. eleji kastély belső elrendezését is. Megkezdtük a földszinti helyiségek rendszeres kutatását is. Az udvaron feltártuk a körbefutó, XV. sz. eleji, gazdagon tagolt pilléres „kerengőfolyosó fal marad ványait — nagyrészt alapozásokat —, továbbá számos pillér bázisát. Megtaláltuk az udvar, valamint a folyosó középkori téglaburkolatának jelentős szakaszait, egy, a XVIII. sz.-ban átépített központi kúthoz futó boltozott csatorna maradványait. A külső környezet rendszeres feltárását a D-i homlokzat előtt kezdtük meg. Teljes hosszában kibontottuk a lepusztult D-i övezőfalat, végein kiástuk, illetve meghatároztuk az erősen kiugró kerek tornyokat. A falon kívül megkezdtük az árkot betöltő hódoltságkori sánc szétbontását, az 110