Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Őskor

Budapest I., Budavári palota. Északi előudvar Lást 169/1. sz. 9/1. Budapest I. Gellérthegy É-i oldala (III). A Sánc utca ésa Citadella közti területen az 1982. évi 2. sz. kutatóárok a sánc teljes feltárását eredményezte. A sáncot három periódusra oszthatjuk: 1. Későbronzkori sánc. Ennek csak az alapját képező feltöltését találtuk meg. Az eredeti talaj felső 30-40 cm-re apró kőtörmelékes szürke földből állt. Ezt hordták össze az erődítés alapjául. A sánctöltés alsó része valamivel sötétebb, barnább és keményebb is volt, ez nyilván a feltöltés elejéről származik, amikor még a felső, részben humuszos talajt használták fel. Ezután került sor az alsóbb, lazább és tisztább apró-kőtörmelékes eredeti rétegre és ez már a sánc-töltés felső részét képezi. Erre rakódott rá később egy átlag 30 cm vastag szürke humuszréteg. 2. Kelta-kori sánc 1. periódusa. A későbronzkori sánc maradványának belső lejtője alá szárazon rakott kőrakást hordtak össze. Igy kaptak egy viszonylag vízszintes síkot, kb 2 m széles felületet, amire a sáncot rakták. Ennek szerkezetére semmi adatunk sincs, de a 100—120 cm vastag, erősen égett, vörös földrétegből jelentős faszerkezetre következtethetünk. A kő teljes hiánya miatt arra kell gondolni, hogy ebben a periódusban követ nem is használtak fel, a sánc csak fát és földet tartalmazott. 3. Kelta-kori sánc 2. periódusa. Ennek pontos eredeti helyét nem ismerjük. Valószínű, hogy a kelta-kori 1. periódus sáncának gerincvonalát követte, tehát ez is a középvonalban húzódott. Úgy tűnik azonban, hogy az egész sánc teljes egészében befelé dőlt el, törmeléke így 1—6 m-rel beljebb került. A külső lejtő feltárt részében nem volt nyoma ennek a sánctörmeléknek. A sok égett föld és égett kő alapján faszerkezetű, de sok követ és földet is felhasználó szerkezetre következtethetünk, ennek részleteire azonban semmi adatunk nincs. A kutatóároktól ÉK-re kb 90 m hosszúságban, a terasz (eredetileg tehát a sánc!) külső lejtőjén végig igen sok ugyanolyan égett kő hever, mint amilyeneket az árokban is láttunk. Ez arra mutat, hogy ezen a szakaszon is hasonló sáncszerkezet lehetett. Konzultáns: Bónis Éva. Pető Mária - Nováki Gyula 9/2. Budapest II. Csongor u. - Szirom u. sarok (Máriaremete) (III). 1982-ben a fenti címen leletmentést végeztünk. Kovács Géza ottani lakos bejelentése alapján. Kertmunkák és vízcsőásás közben nagymennyiségű, egysé9