Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Magyar közép- és újabbkor
201. Csesznek — Vár (Veszprém m.) (XLV). Az elmúlt évben újra megindított kutatást folytatván az alsóvárat igyekeztünk megismerni. Az alsóvár kettős kapuja újkori építmény, alatta feltártuk a középkori kapu csekély maradványát. A kaputól K-re levő épületszárny egyértelműen XVII—XVIII. sz.-inak bizonyult. A várba felvezető út alsó szakaszán — egyelőre nem meghatározott korú — kapuépítmény állt. Elképzelhető, hogy pusztulása, illetve esetleges részleges elbontása, megelőzte a vár teljes pusztulását. A kapuépítmény szerkezetét még nem tisztáztuk, de feltehetően farkasverem is volt előtte. A felső vár megközelítését ily módon öt kapuépítmény nehezítette. A már korábbról ismert Garai címeres kapuszemöldökkő helye nem ismert, de nem kizárt, hogy az alsó kaput díszítette. A felső várban ismét feltártuk a korai vár falainak részleteit. A vár kapuja D-nek nyílott; pincével bíró, téglalap alakú volt. (OMF) Juan Cabello — László Csaba 202. Debrecen — Református Nagytemplom (Hajdú-Bihar m.) Folytatódott az 1980 őszén a Nagytemplom körül megkezdett ásatás. A kutatás tisztázta az 1640—42. között épült harangtorony — a Veres torony — elhelyezkedését, s a Nagytemplom helyén állott Szent András templom kerítőfalába való csatlakozását. A Veres torony belsejében 16 sírt tártunk fel, melyeket 1520—1550. közöttre lehet keltezni. Sikerült a Szent András templom Ny-i tornyának, a Fehér vagy Cserepes toronynak Ny-i falmaradványát megtalálni. Az 1564. évi tűzvész után csak 1626—28. között újjáépített András templom tornyához emelt megerősítő köpenyfalból ki tudtunk emelni 15 db gótikus zárókövet. Felleltük a Szent András templom Ny-i tornyának két támpillérét is, valamint a mai Nagytemplom É-i és K-i falainál öt eredeti külső támpillért. Sikerült tisztázni — az irodalomban eddig 1570-hez kötött — már a reformátusok által használt ún. „Északi imaterem" építési korszakait is. (Ta + HIB) Az ásatás konzulensei: Kertay László építészmérnök, Debrecen (KELETTERV) és Entz Géza művészettörténész, Budapest. Módy György Derekegyház - Ibolyásdomb (Csongrád m.) Lásd 172. sz. 109