Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Római kor
szőfonatos, tapasztott falai leégésük után több nagy tárolóedényt temettek maguk alá. (Ta) Honti Szilvia 100. Tác (Fejér m.) (XXXVI). A rendszeres feltárás 24. évében a kutatás egyfelől folytatta a nagy közfürdő DNy-i helyiségének ásatását, másfelől az 1980-ban megtalált városfal további felkutatását végezte. A közfürdő 16x12 m nagyságú sarokhelyiségét a fölötte levő IV. sz.-i lakóépület részleges elbontása után sikerült teljes egészében feltárni. A IV. sz.-i padlószint alatt kisebb szakaszon egy III. sz.-i építmény falai, terrazzó padlója és a hypocaustum oszlopainak helye került elő. Ez az épületmaradvány véglegesen tisztázta, hogy a fürdőnek ez a része a marcomann háborúk idején semmisült meg. A III. sz.-i épületet a mintegy 120—140 cm vastag törmelékrétegre alapozták, amely a fürdő összeomlásából keletkezett. Az erősen átégett rétegben a nagy mennyiségű kő- és vályogtégla mellett igen gazdag és változatos freskómaradványok, nagy mennyiségű vas- és bronztárgy, kerámia került elő. A helyiség hosszában négy tartópillér helyezkedett el, elszenesedett faoszlop-maradványokkal. Az 1980-ban előkerült városfal feltárására mintegy 50 m hosszúságban került sor. Előkerült az É-i városkapu tornya, amely méretében és elhelyezésében hasonló volt a K-i oldalon talált toronyhoz. A torony belső oldalán megmaradt a IV. sz.-i kivezető út kövezete. A kapu azonban lényegesen szélesebb volt, a IV. sz.-ban csak a K-i ívét használták, a többit befalazták. A Ny-i kaputorony még nem került elő. A K-i városfalra húzott 70 m hosszú kutatóárok feltárása befejeződött. A feltárás során a VI—VII. sz.-i sírok száma tízre emelkedett. Az árok alsó részében földbe mélyített II. sz. eleji lakóház került elő, az árok Ny-i végében előjött az I. sz.-i katonai tábor D-i árka. A város DK-i saroktornyánál az 1980-ban megkezdett ásatások folytatódtak, a torony teljes feltárásáig. A talaj erős lekopása miatt a kiszedett legyező alakú saroktoronynak csak legalsó rétege maradt meg. Sikerült tisztázni a toronytól Ny felé kiinduló D-i városfal indulását is. A DNy-i saroktorony feltételezett helyén végzett kutatás során egy bennszülött sírkő került elő, amelyet másodlagosan a torony építésénél használtak fel. Amíg a városfalat az É-i és a K-i oldalon az eddig feltárt szakaszokon mindenütt az alapokig kiszedték a középkor folyamán, a DNy-i toronynál a sírfelirat alatt az alapok összefüggően előkerültek. Valószínűnek látszik, hogy a Sárvíz közelében húzódó Ny-i városfal köveit a középkorban a magasabb talajvíz-szint miatt nem tudták kitermelni. 56