Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Római kor

A szelvénysor K-i részén, felszínre épített, 8,2x6,7 m méretű, téglalap alakú ház nagy részét tárhattuk fel. Az építmény padlószintjét a szántás már tönkretette; alaprajzát csak a 60—70 cm átmérőjű cölöplyukak segítségével határozhattuk meg. Cölöpsort találtunk az építmény hosszanti tengelyében is; funkciója valószínűleg a tetőszerkezet tartása lehetett. Az építményt fel­tehetően a IV. sz. második felében emelték. K-i részébe, a ház pusztulása után gödröt ástak be. A feltárt terület Ny-i részén őskori gödröt (XLIV, gödör, dunántúli mészbetétes edények népe) találtunk. A feltáráson részt vettek: Madarassy O. és Zsákovics R. régészhallgatók. Gábler Dénes 95. Szany (Győr-Sopron m.) Az egykori Savaria-Arrabona-i út vonalát az Irtás majortól DNy-ra sikerült meghatározni, ez egyezik a majorból DNy felé kivezető földúttal, majd a szántóföldeken a kavicssáv jól megfigyelhető. K-Ny-i irányban húzódik. Az utat a Rába-töltésig feltérképeztük. Az útsza­kasz ott éri el a Rábát, ahol a D-i parton a folytatása megfigyelhető. Cserményi Vajk — Tóth Endre 96. Szekszárd, Mérey utca (Tolna m.) (XXXIII). Szekszárd Felsőváros városrészben a korábbi borospincék feltárási munkái közben mészkőből készült római oszlopalapzat került elő. Ennek közvetlen környezetéből már a korábbi években is kerültek elő a III—IV. sz.-ra datálható római leletek, ez alkalommal azonban egyéb lelet nem került elő. (Ta) Gaál Attila 97. Szigliget (Veszprém m.) (XLV). A községi temetőben kőlapokkal bélelt és fedett római kori csontvázas sírra bukkantak, amelyet azonban a te­mető gondnoka felnyitott és megbolygatott. A DNy-ÉK tájolású sírból egy 12 cm magas, szürke anyagú, kétosztatú szalagfüllel és kiöntővel ellátott agyagkorsó került elő. László Péter 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom