Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Őskor

mezős kultúra telepjelenségeit találtuk. A nagy mennyiségű későbronzkori kerámiaanyag között egy lábfej alakú edényke is felszínre került. (Kányavár B.) Ettől a szigettől ÉK-re egy kisebb szigeten is végeztünk szondázást (Kányavár A.). Néhány szórványos őskori edény töredék és egy késővaskori lakóház jelezte a terület egykori települtségét. (NYUVIZIG) Munkatársak: Honti Szilvia, Marx Mária. Horváth László Balatonmagyaród — Pogányvári sziget (Zala m.) Lásd 166. sz. 4. Bakonykúti (Fejér m.) (XXXVI). A fehérvárcsurgói Lenin MgTsz Bakonykúti 016 hrsz. Közép dűlő nevű határrészén mezőgazdasági célra földmintákat vettek. 0,30—0,60 m mélységből a gépek vatyai kerámiát emeltek ki. A bolygatásra rábontva egy 1,20x 1,60 m-es kiterjedésű, 0,80 m mély vatyai kerámiát és állatcsontokat tartalmazó gödröt tártunk fel. A terület nem veszélyeztetett. (Ta) Jungbert Béla 5. Battonya — Parázs tanya (Békés m.) (III). A szakáiháti csoport és a tiszai kultúra nagy kiterjedésű teli-településén folytattuk a korábban megkezdett szelvények bővítését. Több rétegsort különítettünk el, melyek közül leletgazdagságával kiemelkedik az alsó szintben talált leégett ház. Teljes berendezését megfigyelhettük, a jelentős korai szakáiháti leletanyag mellett nagyobb mennyiségű magot (búza, árpa, lóbab, lencse) gyűjtöttünk. A település egy másik kiemelkedésén kisebb szondát nyitottunk a rétegviszonyok tisztázására. Megállapíthattuk, hogy itt később, csak a szakáiháti csoport klasszikus szakaszában kezdődött a megtelepülés, majd töretlenül folytatódott a tiszai kultúra időszakában is. (Ta) G. Szénászky Júlia 6. Battonya — Vertán major (Békés m.) (III). A kis kiterjedésű település közvetlenül a Száraz-ér partján fekszik, egy nemrég lebontott magtár épülete mögött. Az elmúlt évben először került szántás alá, és az eke nagyobb foltokban igen sok leletet fordított ki. Félő volt, hogy a felszínhez közel eső lelő4