Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Római kor
70. Csákvár (Fejér m.) (XXXVI). A Széchenyi úti kertekben folyó ásatás Floriana IV—V. sz.-i temetőjét tárja fel. A terület a korábban feltárt (1930, 1932, 1937,1962) temetőrészektől kb. 500 m-re K-re fekszik. A sírok négy rétegben helyezkednek el. A IV— III. rétegben ( az alsó két réteg) Ny-K, K-Ny, DNy-ÉK tájolásúak, föld-, fakoporsós-, épített tégla-, téglasírok, kőládák gazdag mellékletekkel, a I—II. rétegben Ny-K, É—D, D—É, ÉNy—DK tájolásúak, föld-, fakoporsós-, részleges téglasírok, mellékletben szegények. A III—IV. rétegben ritkábbak, az I—II. rétegben sűrűsödnek a sírok, a temető területe növekszik. A felső szinteken (I., II.) torzított koponyák, germán típusú mellékletek, római leletekkel keveredve kerülnek elő, míg az alsó szinteken csak római mellékletekkel ellátott sírok vannak, többnyire bolygatatlanok. A sírok között jelentős, két lóval és egy tevével eltemetett női váz, s egy „tömegsír". A temető leletanyagban igen gazdag; nagyszámú üveg, kerámia, ékszer (csont, bronz, ezüst, arany), vastárgy (főleg kés), érem került elő. Több esetben megfigyelhető volt, hogy az érmeket bőr- vagy vászonzacskóba helyezték. A temető DNy-i oldalán előkerült a városba vezető út, a város helye a temető D-i oldalára lokalizálható. A későrómai temető területén a badeni kultúra településnyomai, É-i részén a koracsászárkori temető nyomai voltak megfigyelhetők. (Ta) Résztvevők: Darázsi Beatrix, Győry Hédi, Hatházy Gábor, Jankovits Katalin, Kiss Gábor, Kulcsár Valéria, Istvánovits Eszter, Madarassy Orsolya, Ritoók Ágnes, Tóth Judit, Zarnóczky Attila egyetemi hallgatók, Ottományi Katalin, Torbágyi Melinda régész. Nádorfi Gabriella 71. Dombóvár - Alsóheténypuszta (Tolna m.) (XXXIII). Leletmentést végeztünk a későrómai erőd és a mellette fekvő feltételezett temető területén. Megállapítottuk, hogy az erőd K-i falán is nyílt kapu, amelynek itt is két építési periódusa van. Az ezen a kapun bevezető út mellett az erőd központi területén egy fürdőépület feltárását kezdtük meg. A fürdőt három oldalról kerített udvar veszi körül. Ebben áll a részben téglából, részben kőből épített vastag falú épület. Egy későbbi periódusban a fürdőmedencét hypocaustum térré alakították át. Az É-i kapu körzetében két nagy, négyszögletes külső támpilléres, egyszerű gazdasági épület alaprajzát határoztuk meg. Megtaláltuk az erődhöz tartozó temetőt: egy nagyobb épület alapfalait, valamint egy IV. sz.-i téglasír felett hamvasztásos V. sz.-i temetkezést. 39
