Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Őskor

4. Eliptikus torony 8,80x10,00 m külső átmérővel. 5. Téglából épített, agyaggal tapasztott kemence. A felületből szórványos későkelta és római cserép, a feldúlt templom feletti feltöltésben rombikus vasnyílhegy, hullámvonalas díszű kerámia, a várfal és a tornyok rétegéből XII—XIII. sz.-i kerámia,a kutatóárok legfelső rétegéből XV. sz.-i, a kemencéből XVI. sz.-i cserépanyag került elő. (Szentvid vára 1270—1291 között szerepel oklevelekben. 1291-ben a hainburgi béke alapján lerombolják a Kőszegiek magánvárait, köztük Szentvidet is.) (Ta) Munkatárs: Cserményi Vajk. Bándi Gábor — Fekete Mária 63. Verseg (Pest m.) (LIII). A Kökényesi u. 16. sz. telek kertjében a hatvani kultúra újabb három hamvasztásos rítusú sírját tártuk fel. Mindegyiket kövekkel vették körül, csak kerámia-mellékletet tartalmaztak, bronztárgyakat most sem találtunk. A sírokon kívül a kertben neolitikus (dunántúli vonaldíszes kerámia) és késő La Tene gödröket is feltártunk. A Kökényesi u. 17/a. sz. telken húzott kutatóárkunkban egy késő La Tene gödör részlete került elő. (Ta) Kővári Klára Zalavár — Rezes (Zala m.) Lásd 162. sz. 64. Zichyújfalu (Fejér m.) (XXXVI). Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát Növénytermesztési Ágazatának kombájnszérűje D-i oldalán vízelvezető árkokat ástak. Az Agárd-Pusztaszabolcs országúttól 135 m-re K-re, a jelzett árokban, gépekkel megbolygattak két sírt. Leletmentésünk során összesen hét sírt tártunk fel, ebből kettőt munkagépek, kettőt pedig egyéb újkori beásások részben megsemmisítettek. 800 m

2nyi területet vizsgáltunk át. Az összes sírban csontvázas temetkezést találtunk, DK-ÉNy tájolással. A gazdag bronzékszer és kerámia-mellékletek jelentősek. (Ta) Jungbert Béla 28