Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Őskor

Egy urnasíros korú gödörkomplexumban bronzöntésre utaló nyomokat: agyagfújtató töredékét és öntőrögöket találtunk, egy másik gödörben pedig bronz ötvösszerszámokat. A cölöpsorok egy része lakóházakhoz tartozhatott. Tárolóhelyekre és vermekre utalnak a mély, kiöblösödő gödrök alján talált nagyobb edények és teljes állatcsontváz. A Hallstatt — La Tene kor átmenetét és a korai La Tene kor kezdetét több gödör, valamint kisebb méretű, de cölöpszerkezetű ház képviselte. A kerámialeletek grafitos anyagú szitulák, besimított tálak, korai korongolt áru és pecsételt díszítésű edények mellett bronzfibulák is megerősítik az i.e. V. sz. második felére való keltezést. Több La Tene/C korú házat is feltártunk, tájolásuk egységesen ÉK-DNy-i, a bejárat a DK-i oldalon volt. A házak betöltésében az edények töredékein, kő- és vaseszközökön kívül orsógombok és kék, sárga-fehér hullámvonallal díszített üveg, valamint sapropelit karperec-töredékek is voltak. A kelta időszakból származó legfontosabb építmények a fazekas kemencék. Az egyik kemencének csak kétosztatú tüzelőterét és tüzelőgödrét tártuk fel, de a másik kemencének a rostélya és részben a boltozat indítása is épen maradt. Ez utóbbi kemence az edények kiszedését megelőzően beomlott, s ezért az utolsó égetéskor ott maradt leleteket is megtaláltuk. Több tál és palack, köztük bekarcolással és pecsételéssel díszített darabok alapján a kemence a La Tene C korszak első felére keltezhető. A honfoglalás- és korai Árpád-kori telepből három — esetleg elszántott házakhoz tartozó — kőkemence és két sütőkemence került kiásásra. Tovább folytattuk a természettudományos (paleobotanikai és mikrofauna) vizsgálatokhoz szükséges mintavételt illetve iszapolást, részben különböző korú betöltések, részben talajszelvényből származó rétegek anyagából. (MTA—Rl, Ta, NYIB) Az ásatáson részt vettek: dr. Kordos László, dr. Krolopp Endre és Solt Péter a Földtani Intézet munkatársai, Skoflek István a tatai Kuny Domokos Múzeum botanikusa, Háklár Noémi, Jankovits Katalin, Kiss Imre, Kiss Zsuzsa, Kövecses Etelka, Nagy Mihály, Somogyi Péter és Virág Zsuzsa egyetemi hallgatók, valamint Glattfelder Lucia, Rigó Judit és Somlósi Éva restaurátorok, az MTA Régészeti Intézetének munkatársai. Je rem Erzsébet 47. Sümeg — Mogyorósdomb (Veszprém m.) (LIV). A Magyar Állami Földtani Intézet 1981. augusztusában folytatta az őskori kovabánya 1976-ban 20