Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Őskor

28. Hódmezővásárhely - Kopáncs XI. dűlő (Csongrád m.) (LVI). Az egykori Lelik tanya közelében belvízlevezető csatorna ásása közben több korból származó települést, temetőt bolygattak meg. Leletmentő ásatás során öt zsugorított csontvázas bronzkori sír és gödrök, valamint szarmata településhez tartozó gödrök. Árpád-kori kemencék és későközépkori (XVII. sz.) gödör került elő. Megfigyeltünk még egy bizonytalan korú (Árpád-kori vagy népvándorlás kori) 17 m hosszú egyenes irányú, keresztmetszetben U-alakú árkot is. (Ta) B. Nagy Katalin Jászágó (Szolnok m.) (XXXVIII). Lásd 156. sz. Kengyel - Bagimajor (Szolnok m.) (XXXVIII). Lásd 180. sz. 29. Kisunyom - Nádasi tábla (Vas m.) (XXXIX). Kisunyom községtől mintegy 1,5 km-re Ny-ra, a Hidegkúti patak Ny-i oldalán húzódó lankás dombvonulat lejtőjén a talajerózió és a földmunkák nagy kiterjedésű neolitikus település nyomait hozták a felszínre. A szükségessé vált leletmentő ásatás során 240 m

2 felszínű területet tártunk fel. Feltártunk néhány kis méretű hulladékgödröt a vonaldíszes kultúra korai és klasszikus időszakából, valamint egy földbe mélyített, cölöpös tartószerkezetű nagyméretű ház 15 m hosszú és 3 m széles részletét, melyből a „vonaldíszes kultúra" klasszikus időszakának gazdag anyaga került elő. A ház mellett fedeles építmény állhatott, innen emberarccal díszített nagy hombáredény töredékei kerültek napvilágra. A leletanyagban kőeszközök, változatos díszített kerámiatöredékek és vörös festésű darabok is vannak. Megtaláltuk egy földbe mélyített ház teljes, 4 mx 10 m-es alapgödrét is, s a ház D-i részén boltozott kemence omladékát. A ház kerámia-leletei új típusú leletanyag előkerülését jelentik a Dunántúlon, a „lengyeli kultúra" és a „balatoni csoport" közötti időszak anyagát képviselhetik. A kerámialeletek közül különös figyelmet érdemel a karcolt „írásjelekkel" díszített edénytalptöredék. (Ta) Károlyi Mária 14