Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

4. A várat a Kacsics nemzetségbeli Illés fia, Simon leszármazottai emelhették, s birtokolták a XV. sz. közepéig. Urai a XV. sz. elején azonban már nem itt, hanem a mátraszőlősi és rapi udvarházaikban laktak. A várat Giskra huszitái elfoglalják, majd őket kiűzve Mátyás király a Szapolyaiaknak adományozza. Mohács után Bebek- majd Derencsényi-birtok. 1554-ben török kézre jut. (OMF) Munkatársak: Simon Zoltán, Poppe András és Mészáros Gyula. Feld István 230/1. Sárospatak, Gimnázium (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVIII). Leletmentést folytattunk a gimnázium udvarán, ahol az udvar rendezését 70 cm-es szintsüllyesztéssel, majd aszfalttal való burkolását tervezték. Ilyen nagyméretű leszedés azt eredményezte volna, hogy a régi iskolaépületek alapfalai előkerülnek, és a végleges burkolat el is takarja azokat. Az OMF tervmódosítással engedélyezte a kivitelezést, az épületek alaprajzi bemutatását előírta. A falak azonosítása nem jelentett problémát, mivel az 1759., 1767., 1819-es helyszínrajzok megőrizték a régi épületek helyét, nevét, funkcióját. Igen lényeges, hogy azonosíthattuk az 1626-ban épült Scola Maior alapfalait, és a hozzá K felé csatlakozó togátusok szállását, az ún. Cigánysort, amelynek D-i oldalán húzódott a telekhatárt jelző kerítés. A Nagy Iskolaterem egyetlen, nagyméretű É-D-i tengelyű teremből állott (a teremben 1759-ben 100 sípú orgona állott). Az épület alatt feltártunk kétosztatú, dongaboltozatos pincehelyiséget, amelynek K-i oldalán nyílt az egyszerű, faragott kőkeretes, vaspántos ajtó. A K-i homlokzat előtt 1747ben épült torony, amelynek alapfalai előkerültek. Feltártuk az 1728-ban ifj. Csécsi János által épített hat tanteremből és könyvtárból álló, eredetileg kétszintes épület alapfalait. D-i oldalán a tornác húzódott. Bemutatásra került az 1763-ban épült Csengettyű-sor É-D-i keresztépülete, az átjáró két oldalán a két torony alapfalaival. D-i részén a História, É-in a Joghallgatók Termével azonosíthatók az alapfalak. Alaprajzilag tisztáztuk, és így szintén bemutatják a telek DNy-i részén levő ún. „Szérűskert" helyét, nagyságát. A helyszíni megbeszélések, egyeztetések alapján a telek K-i részén nem építettek kosárlabdapályát, hogy lehetőségünk legyen a legkorábbi iskolaépületek feltárására. (Ta) J. Dankó Katalin 130