Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

téről másodlagosan befalazott gazdagon díszített reneszánsz faragványokat bontottunk ki, amelyek eredetileg az épület architektúrájához tartoztak. A kutatás során az épület utcai homlokzatának Ny-i felében „in situ" egy kisméretű, egyenes záródású, élszedéssel díszített kőkeretes gótikus ablaknyílást tártunk fel, amelynek belső béllete is jó állapotban került elő. A gótikus ablak mellett — attól Ny-ra — pedig egy kőkeretes török ablak került feltárásra. Mindkettőt a törökkor után elfalazták, és a nyílásokból falifülkéket alakítottak ki. A gótikus ablaknyílás elfalazásának kibontása során abból egy török sírkő töredéke került napvilágra. (Ta) Az anyag publikálásra került G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában c. könyvében. (Sajtó alatt) Munkatárs: Gerő Győző. G. Sándor Mária 227/6. Pécs - Püspökvár - Északi kert (István tér 23.) (Baranya m.) (XXVI). Az 1981-es évben is tovább folytattuk az Északi kertben az előkerült középkori épületmaradványok feltárását. A kert K-i felében korábban előkerült nagyméretű földszinti helyiség K-i végét tártuk fel. A helyiség, — amely a D-i oldalon a székesegyházzal párhuzamosan húzódik — 19,5 m hosszúságú és mintegy 6 m szélességű osztatlan tér. A D-i homlokzatot a helyiség középtengelyében nagyméretű, elfalazott kőkeretes ajtónyílás maradványa töri át. A helyiség K-i falában kőkeretes gótikus ajtónyílást találtunk, amelyet a török korban befalaztak. A nagyterem és a hozzá K felől csatlakozó kisebb helyiség D-i homlokzati falát egy-egy XIV. sz. közepére datálható keskeny kőkeretes ablaknyílás tagolja. A nagyteremhez É-ról csatlakozó traktus É-i homlokzati falát, — amely a belső várfal K-i folytatásával azonos — magas keskeny, egyenes záródású gótikus ablaknyílás töri át, amelyben a nyílást lezáró vasrács „in situ" maradványát is megtaláltuk. A második ablak nyílását jelenleg nagyméretű leomlott fal zárja el. Az előkerült ablaknyílások tanúsága szerint a belső és a külső várfal között a szint a jelenleginél jóval mélyebben volt, lehetséges, hogy a külső várfal a későbbi eredetű. Ennek eldöntése azonban a további kutatás feladata. A nagyterem és a hozzá csatlakozó épületrészek jellege, és műformáinak a XIX. sz. második felére keltezhető maradványai arra engednek következtetni, hogy az — a korábbi feltételezésekkel egyezően — a pécsi várban 127