Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

Megállapítottuk, hogy a későközépkori épület ÉNy-i fala a III. Béla-kori palota falának folytatásában húzódó Árpád-kori fal visszabontott maradványára épült rá. („B") Horváth István 206/9. Esztergom - Vár - Kaszárnya (Komárom m.) (XLIX). Folytattuk a Kaszárnya-épület tervezését megelőző kutatást. Az épület alatti pince boltozatáról teljesen kitermeltük a ráhordott törmeléket, majd tovább bontottunk a múlt évben a Ny-i falban megtalált rés-ablakokat, melyek közül kettőt a török kori boltozatjavításkor falaztak el. Teljes kibontásukkor derült ki, hogy nem lőrések, hanem egy mélyebben fekvő térségbe bevilágító-szellőző nyílások lehettek. A K-i boltváll letisztítása után itt is falkutatásokat végeztünk, és a Ny-i falhoz hasonlóan itt is öt Árpád-kori nyílást találtunk. Ezek is négyszögletes formájú bevilágító-szellőző nyílások voltak, és a Ny-i falon találtakkal együtt egy félig földbe mélyített, és eredetileg sík födémmel ellátott nagyméretű „tárház" tartozékai lehettek. A „tárház" emeleti falait visszabontották és helyére a XIV—XV. sz.-ban kiépítették a mai „kaszárnya" falait. Az Árpád-kori épület kváderekből épített felmenő falát az újkori emeleti szint magasságáig csupán a DK-i falsarokban találtuk meg. Ez a hatalmas (10x45 m alapterületű) épület kötötte össze a korábbi építésű É-i, ún. „kis román palotát" a D-i, III. Béla korabeli palotaszárnnyal. További falkutatásokkal megtaláltuk a Vitéz-féle nagyterem padlózatát tartó födém gerendafészkeit. Ugyanitt, a külső, dunai várfalban a 2. és 3. sz. támpillér között már korábban megfigyelt nagyméretű mészkövekről megállapítottuk, hogy azok a 3. sz. támpilléren még meglevő gyámkő-indításokhoz hasonló konzoloknak a falba beletörött csonkjai (4 db), amelyek eredetileg a Vitéz-féle nagyterem előtt volt loggia — valójában a támpillérek — között, a palota falán kívül húzódó zárt, függő-erkély-folyosó utolsó, eredeti helyükön levő maradványai. A palota pusztulásakor (1594—95) a loggia maradványai a hegyoldalba zuhanhattak. („B") Horváth István 207. Etyek - Botpuszta, rk. templom (Fejér m.) (XXXVI). Etyek községtől mintegy 5—6 km-re (az Etyektől Bicskére vezető út mentén) egy kiemelkedő dombon áll az elpusztult középkori Bot falu temploma. A feltárás során sikerült tisztázni a templom különböző építési periódusait. 115