Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

a későközépkori útrétegek alatt a város XIII. sz.-i települési rétegére utaló kemencéket hoztak felszínre. Leletmentés során a királynéi vár K-i és Ny-i várfalának újabb szakaszait figyelhettük meg. Másik fő kutatási területünk a mai Fő tér és környékének, elsősorban a Laktanya u. középkori beépítettségének meghatározása volt. A Laktanya u. 5., 7. sz. kutatása középkori részleteket nem hozott felszínre. A Fő tér 6. sz. épület felújítását megelőző ásatások során a XIV. sz.-i pré­postsági templom további részleteit tisztáztuk. A Fő tér 1. sz. udvarán meg­kezdett újabb kutatás a korábbi Fő téri közműárkokban megfigyelt K-Ny-i irányú, több mint 2 m széles kiszedett fal folytatását követte. A Fő téren mindenütt jelentkező vastag, fehér épülettörmelékes bontási réteg, amelyből középkori faragott kövek is előkerültek, a Fő tér 1. és 6. sz. ásatási területen is megtalálható volt. Altmann Júlia 199. Budapest, V. Szerb u. 21-23. (V). A jelenlegi épület középső épületszárnya alatt előkerült Árpád-kori templom D-i oldalán folytattuk a fel­tárást. A templom hajójának DK-i sarka az É-i oldalon megfigyelt rézsűs lá­bazatkiképzéssel épült. A jelenlegi épület falában fennmaradt falszövet kvá­derborítású volt, az alapozás módja megegyezik az É-i hajófallal. Az Árpád-kori templomot a késő középkorban jelentős mértékben át­alakították, a szentély falait megvastagították, és a DK-i sarkon négyszögletes alaprajzú tornyot emeltek. A torony építési ideje egyelőre bizonytalan, a XV—XVI. sz. fordulójára tehető. A templom D-i oldalán, a jelenlegi udvar DNy-i sarkában, későközépkori csontvázak kerültek elő, hasonló elrendezés­ben, mint a templom É-i oldalán. (MÜBER) í(rásné) Metis Katalin 200. Cegléd, Kossuth Ferenc u. (Pest m.) (LXI). 1981 tavaszán Cegléd központjában, a Kossuth Ferenc u. D-i részén csatornát fektettek le. Ennek során újból megbolygatták a város XVI—XVIII. sz.-i temetőjének sírjait. A sírokból későközépkori —újkori leleteket gyűjtöttünk. Az árok falában te­lepülésnyomokat figyeltünk meg (kemencék, hulladékgödrök metszetei stb.), többségüket a síroktól D-re, a Kossuth tér és a Gubody u. között. A gyűjtött kerámiaanyag alapján a település fennállása a XIII. sz. második felétől keltez­hető. (Ta) N. Benkő Zsuzsanna — Dinnyés István 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom