Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

épületen belül É-D-i irányú római fal és K-Ny-i csatorna maradványa került elő. (BTM) Bertalan Vilmosné 198/3. Budapest, III. DugovicsTitusz tér — Magyar Lajos u. — Tanuló u. (V). A három műemlék jellegű épületben az OMF restaurátor műhelyeit helyezik el. Ezek részletes felújítása már folyik, így az udvar területén még volt lehetőségünk kisebb kutatóárkok nyitására. A területen a Mókus u. 20. — Dugovics Titusz tér 2. és a Tavasz utca — Polgár utca között egy leletmentésnél meghatározott É-D-i út kapcsolatát kerestük. Az udvar területén a K-Ny-i árokban egy későközépkori É-D-i út maradványát találtuk, alatta pedig XIII. sz.-i kemence maradványát. Az útréteg kialakítása és vastagsága teljesen eltérő a Mókus u. 20. — és a Dugovics Titusz tér 2. sz. alatt meghatározott XIV. sz.-i úttól, melynek vastagsága 15—20 cm között volt és nagyon sűrű köves, téglás rétegű volt. A Tanuló u.-ban feltárt útréteg kronológiailag és struktúrája alapján az Árpád híd É-i oldalán a Hídfő u. — Tavasz u. — és a Polgár tér által határolt tömben előkerült É-D-i úttal azonos. A telek Ny-i oldalán az É-D-i irányú római kori útréteget találtuk meg, és az út korábbi szakaszához tartozó épületmaradványt. A római épület egy részét a középkorban is használhatták. Feltehetőleg a középkori épülethez csatlakozott az a K-Ny-i irányú útréteg, melyet ugyancsak ezena területen tártunk fel. (BTM) Bertalan Vilmosné 198/4. Budapest, III. Fő tér 1. (V). Az 1980-ban a Fő téren folyt vízés gázcsőfektetési munkáknál a Fő tér 1. sz. É-i szakasza alá húzódó fal meghatározására É-D-i kutatóárkot húztunk. Az É-D-i kutatóárokban a mai szint alatt nagyobb lapos kövekből kialakított járószint mutatkozott, melyet egy É-Ny —D-K-i irányú, kőből falazott téglacsatorna alatt megbontottak. Az út, vagy udvarburkolat az árok K-i szakaszában egy habarcsos kőfal Ny-i széléhez csatlakozott. Ezt az épületet vágta át az újkori téglacsatorna. A köves újkori szint alatt 35—40 cm-rel mélyebben a törmelékes rétegben mutatkozott az É-Di- fal 3—5 cm-nyire kiszélesedő lábazata. Az É-D-i fal K-i oldalán sűrű törmelékes bontási réteget találtunk, melyből középkori falazótégla töredéke és kevés XIV. sz.-i kerámia került elő. Az épület alapozási síkja alatt az árok É-i szakaszában mutatkozott egy K-Ny-i irányú kiszedett fal. Ez a fal 103