Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Rómaikori barbár

Hajós - Cifrahegy (Bács-Kiskun m. ) Lásd 98. sz. 84/1. Kisk

örös - Feketehalom (Bács-Kiskun m. ) (XIV). A Seregélyesi úttól D-re, a Feketehalmon szőlőtelepítést megelőző talajegyengetés során sírokat és kerámiatöredékeket találtak. A leletmentés során egy KNy és D-E irányítású sirt és több gödröt tártunk fel. A D-E irányítású sircsoportban két sir körülárkolt volt. A leggazdagabb, de kirabolt 4. sirból két edény, bronz nyakperec, korongfibula, arcos diszü korongocska és számos gyöngy került elő. A többi sirban vaskés, fibula és edény volt. A temetkezések a III. sz. végére és a IV. sz. első felére tehetők. A gödrökben szarmatakori kerámiatöredékeket és egy kutyacsontvázat találtunk. Említést érdemel még egy szarmata gödör fölött bolygatott helyzetben talált, bizonytalan korú vas ekepapucs. (Ta) V. Székely György 84/2. Kiskörö

s - Feketehalom (Bács-Kiskun m. ) (XIV). A Hidvári-tanya (Feketehalom 4. sz. ) építésekor meszesgödörrel edényégető kemencét bolygattak meg. A mintegy másfél m átmérőjű, kő- és agyagboltozatu kemence tüzelőterét 80 cm mélységben találtuk meg, feltételezhető tüzelőfolyosója sekélyebb munkagödörben végződött. A kő- és agyagtörmelékek között talált kézzelformált edénytöredékek talán a korai szarmata korszak helyi őslakosságának telepére engednek következtetni. (Ta) Horváth Attila Mezőzombor - Vasúti delta (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) Lásd 23. sz. 85. Örkény - Mező Imre u. 7

. (Pest m. ) (LXI). A község E-i részén, ujabban betelepült területen található a Mező Imre u. 7. számú telek, ahol Nyiri Lajos tulajdonos edénytöredékeket és állatcsontokat talált garázsépítés közben. A szemle során megállapíthattuk, hogy a szerelőaknának ásott gödörben ovális alakú, kb 160 cm mély szemétgödröt találtak. A gödör nagyrészét kibontották. A leletanyag (kézzel formált és korongolt, szarmata edénytöredékek, nyers szinü korsótöredék, Drag 17/31es táltöredék) alapján a környéken II—III. sz.-i település található. (Ta) Munkatárs: Kocsis Gyula múzeumigazgató. Dinnyés István 48