Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Római kor

dence mérete ennek alapján 16 x 12 m volt. A medencét másfél - két méter vastagságban az épület törmeléke töltötte fel, sok jó minőségű freskótöredék, nagyobb bronz edény és gemmás gyű­rűkből álló kincslelet a legfontosabb leletei. A topográfiai kutatásokat a település központjában álló domb K-i lejtőjén kezdtük meg, ahol K irányban 70 m hosszú szelvény­sort tártunk fel. A domb aljában előkerült az ENy-DK irányú, 1,70 m széles városfal kiszedett állapotban. A falhoz kissé visz­szaugró négyszögletes külső torony csatlakozott, amelynek belső (Ny-i) fala 3 m széles volt. A városfalat az előkerült szakasz­tól É-ra és D-re két helyen kutatóárkokkal átvágtuk. Az E-i ol­dalon egy másik külső torony fala került elő, ennek alapján a két torony egymástól való távolsága 39 m-ben volt megállapít­ható. - A forumtói E-ra az 1979. évi ásatás során talált ösz­szefüggéstelen IV. sz.-i falak tisztázására 3 szelvénnyel bőví­tettük a feltárást. Itt az E-i városfal egy szakasza került elő az E-i kapu tornyának indulásával. - A D-i városfal helyének meghatározására felkutattuk a DK-i városfal helyének megha­tározására felkutattuk a DK-i saroktornyot. Ez a terepalakulás­tól eltérően a vártnál E-abbra jött elő, a D-i városfal ott hú­zódott, ahol a légifényképek alapján eddig a katonai tábor D-i árkát sejtettük. A D-i városfalat kiszedett állapotban két helyen kutattuk fel, ezek egyikében a városkapu tornyának indulását ál­lapíthattuk meg. Kísérlet történt a Ny-i városfal helyének meg­állapítására is, ez azonban a téli idő beállta miatt nem fejeződ­hetett be. Azokban a szelvényekben, ahol eredetileg a városfal várható volt, összefüggő lekövezett felület került elő. Valószínű, hogy a városfalon kivül a Sárvízig terjedő széles teret partvé­delmi céllal kikövezték. Az E-i, K-i és D-i oldalon meghatáro­zott, a Ny-i oldalon feltételezett városfalak mintegy 7 hektár területet fognak közre. A decumanus maximus a körülbelül négy­zetformáju város E-i harmadát vágja át DNy - EK irányban. Az E-i és a D-i városkapu feltehetően a város ENy - DK irányú középtengelyét jelölik. A DK-i saroktorony kutatása során attól D-re ujabb IV. sz.-i temetőre találtunk (Dél - Gorsium II. te­mető), amelyből 10 sir került feltárásra. Az ásatáson Bánki Zsuzsanna, Farkas Zoltán, Fülöp Gyula régészek, Nádorfi Gabriella, Zsákovics Rozálisa és Pásztor Emma egy. hallgatók, Koppán Zsolt, Lakk Olga, Bakó Edit res­taurátorok vettek részt. Fitz Jenő 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom