Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Őskor

Ugyancsak ezen a területen feltártuk a külső árok kb. 8 m hoszszu szakaszát is. A feltárt telepjelenségekből előkerült leletanyag a lengyeli kultura legkorábbi fázisába tartozik. A neolitikus telep kutatása során egy római épület alapfalait is megtaláltuk. A II-III. sz. -i leletanyagot tartalmazó villaépület részleteinek feltárását Cserményi Vajk régész végezte. (Ta) Károlyi Mária - Kalicz Nándor 37. Sopron - Krautacker (ÉNy-i lakótelep) (Győr-Sopron m. ) A terület veszélyeztetettsége illetve a beépités üteme miatt az Ikva teraszán húzódó telepen az 1979. évi szelvényeinkhez csatlakozva folytattuk a kutatást. A feltárt 1200 m^ területen a cölöpépitmények maradványain kivül mintegy 40 települési objektum volt. A különböző időszakokból származó épitmények részben egymás fölött, vagy egymásba ásva, részben egymáshoz igen közel helyezkedtek el, ami arra utal, hogy ez a terület a telep egyik kedvező fekvésű és éppen ezért sürün beépitett része lehetett. Lelőhelyünk első lakóira a rézkori Balatoni csoport fiatalabb fázisára keltezhető néhány gödör utal, majd őket évezrednyi szünet után az urnasiros kultura e helyen minden bizonnyal hosszabb ideig megtelepült népessége követte. Stratigráfiai helyzetük alapján feltételezhető, hogy nemcsak a gödrök, hanem a cölöplyukak egy része és egy átlagosan 40 cm széles, 20-25 cm mélységű határ, vagy vizlevezető árok is az urnasiros kultura idejéből származik. A leggazdagabb és újszerűségét tekintve is legfontosabb leletanyag a késő Hallstatt- és korai La Tene kultura idején használt épitményekből került elő. Először kerültek feltárásra az i.e. IV. sz.-ra (ÉT/É periódus) keltezhető házak és ugyancsak ez évben ástunk egy fibula segitségével LT C"/D fordulójára keltezhető másik házat. A legkiemelkedőbb együttes egy késő LT házba ásott, sirkővel és szarvas áldozattal ellátott temetkezés, melynek mellékletei a telepről eddig ismert legfiatalabb, LT/Dl-koru kelta anyagot képviselik. Külön emlitést érdemel még két, négyszögletes alaprajzú, cölöpös szerkezetű, D-i sarkában kőalapozásu tűzhellyel ellátott Árpád-kori ház és egy szabadban álló, Hallstatt-kori gödörbe alapozott hasonló korú kemence maradványa. Az ásatáson részt vettek: dr. Kordos László és dr. Krolopp Endre a Földtani Intézet munkatársai, Balogh Éva, Cseh 18