Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)
Magyar közép- és újabbkor
mélységét. Feltártuk a farkasvermet, benne cölöplyukat találtunk - s kihegyezett karó maradványát. A templomtól DK-re nyitott kutatóárokban egy XVI. sz. közepére keltezhető téglaégető kemencerendszerre bukkantunk. Kb 19 m átmérőjű sánc vesz körül egy 1 m átmérőjű hamusgödröt. Az árok É-i részén sikerült kibontanunk a téglaégető részletét. A kutatóárok alján egy 0,60 m széles, 10 cm mély fütőcsatorna bontakozott ki. Erre helyezték az égetendő téglákat, amelyek alatt, a fütőcsatornában áramlott a meleg levegő. Az É-i részen "in situ" megmaradtak az égetésből visszamaradt téglák, mögöttük csontkeményre égett agyagfal van - a kemence zárófala, amely nem épitett, csak földbevájt, és a nagy melegtől keményre égett. A fütőcsatornára helyezett nyers téglák közé nagyszemü, agyaggal kevert folyami kavicsot kevertek, a meleg tartása céljából. A kavicsréteg fölött erősen átégett és összetöredezett agyagréteget találtunk, e fölött mintegy 20 cm vastag tetőcserepekkel kevert átégett agyagréteget. A boksa rendszerű kemence teljes feltárása után tisztázhatjuk véglegesen működési elvét. (OMF) Valter Ilona 178. Pácin - kastél y (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). 1980-ban befejeződött a reneszánsz kastély több éves régészeti kutatása. Ennek során nem csupán az épület falainak beható vizsgálatára nyilt lehetőség, hanem ásatást is végezhettünk az épületben és környékén. A vizsgálat eredményei az anyag részletes kiértékelése előtt a következőkben foglalhatók össze: Az ujabb kutatások valószinüsitették, hogy a mai értelemben vett első kastélyaink - összefüggésben a mezőgazdaságban ekkor kibontakozó földesúri árutermeléssel - a XVI. sz. második felében épültek. Közéjük tartozott az első pácini épület is, mely az irott adatok, a feliratos kőemlékek és a régészeti leletek alapján 1560 és 1581 között készülhetett. A talán még az Alaghi-család által megkezdett, de csak a Mágócsiak által befejezett kastély egyemeletes, kéttraktusos épitmény volt. Első formájában egy hosszabb, mindkét szintjén a szokásos háromosztatu elrendezést - nagyobb lakótér-kandallós helyiség-boltozott helyiség - mutató K-i traktusból és egy rövidebb, alápincézett, a földszinten és az emeleten egy-egy nagytermet magábafoglaló Ny-i részből állt, utóbbi ÉK-i sarkánál egy kisebb térrel (fűtőhelyiség?). A kastély bejárata DNy-on nyilt, mellette a külső pincelejárattal. A szintek közötti közlekedésre eredetileg a Ny-i 108
