Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)
Népvándorláskor
de több sir pusztult el részben vagy egészen a területrendezési munkák során is. Az egykorú sirdulások egyik oka a sirban lévő értékek megszerzése volt, más esetekben kultikus okokból bolygatták meg a sirt ("koponyarablás"). A halottakat szorosan lepelbe tekerve helyezték a sirba. Koporsóra csak az egyik sirban megfigyelt fanyomok utalnak. Az uralkodó ÉNy-DK-i tájolástól kevés Ny-K-i irányítású sir tér el. Két esetben figyeltünk meg fordított tájolást. A leletanyag tanúsága szerint a sirok nagyobb része az avarkor második periódusából származik, ezek közül kiemelkedik a temető egyetlen ijjal eltemetett halottja. Az avarkor korai és késői szakaszát gömbcsüngős fülbevalók, szemesgyöngyös illetve öntött veretes sirok képviselik. A sirok közé, valamint egyes esetekben magukba a sírokba ásott gödrök (G. 8. - G. 15. ) igazolják a korábbi ásatások megfigyeléseit: a területen később árpádkori népesség telepedett le. A hulladékgödrök cserépedény-töredékeket és állatcsontokat tartalmaztak. (Ta) Munkatárs: Székely György. Az ásatáson Turcsányi Ildikó és Pallós Lajos egy. hallgatók vettek részt. Wicker Erika 111. Szarvas-Bezin a (Békés m. ) (XXXI). Szarvastól D-re, az Orosházára vezető műúttól K-re mintegy 1-500 m-re, egy nagyjából K-Ny irányú, mély, hajdani vízfolyás D-i, magas partján, Makkai János csabacsüdi lakos telkén végeztünk egy hetes feltárást. (MRT Békés megye II. kötet 123. lh.) Ennek során egy 3, 5 x 3,3 m-es, félig földbemélyitett házat tártunk fel, melynek tájolása Ny-K volt. A házba a K-i oldal közepébe vágva három lépcső vezetett le. Az eredeti járószint 65 cm, a ház többször iesározott alja 145-150 cm mélyen volt. A tetőszerkezetet tartó négyszögletes oszlopokat a Ny-i és a K-i oldal közepén ásták le (utóbbit félig a lépcsőkbe vágva). A DK-i sarokban a ház belsejétől egy félbetört őrlőkővel elválasztva 40 x 35 cm-es, négyszögletes tűzhely volt. A házat a betöltésében talált pecsételt edénytöredék, kétoldalas csontfésü darabja, és a nagyszámú vékonyfalu, szürke, apró, tört kavicsokkal soványitott, gömböshasu korongolt fazekakból származó oldal- és peremrészek a gepida korra keltezik. (Ta) Szőke Béla Miklós 66
