Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

falában a pince alapozásból 120 x 120 cm talapzattal rendelkező oszloplábazatot bontottunk ki. Az igen kemény mészkőből faragott lábazat valószinüleg a XI. sz. -ban készült és a püspöki székesegyház első periódusához tartozik. (Ta) Kralovánszky Alán 188. Zalaszent gr ót-Kolostor ro

m (Zala m. ) (XLVII). A helyreállítást megelőző kutatás során feltártuk a kolostor templomát és a kolostor épületnek a templomhoz csatlakozó közvetlen részeit. A romterület alatt erősen bolygatott LT és római objektumok voltak. Az első templom a XIV. sz. elején épült egyeneszáródásu, boltozott épület volt. A XV. sz. közepe táján sokszögzáródásu szentéllyel bővítették és É-i oldala mellé ferences kolostor épült. Ebből a periódusból a szentély É-i fala és a torony ma is áll. A XVI. sz. közepén a kolostor megszűnt, a templom protestánsok használatába került, akik kismértékben átalakították. Az épület nagy részét a XVIII. sz. második felében lebontották. Az épület körüli temető a XIX. sz. elején szűnt meg. Az újkori temetések miatt a feltárási terület nagyon bolygatott volt. A templomban 12 sirt tártunk fel. A legjelentősebb lelet egy XVI. sz. -i köves aranygyűrű és néhány aranyozott ezüst disztü. (OMF) Részt vett: Molnár László tud. techn. munkatárs, Németh János restaurátor. Építészettörténeti kutatás: Lőrincze Zsuzsa (VÁTI). Vándor László 189. Zsibót, szőlőheg

y (Baranya m. ) (XXVI). Pinceépitéskor egy hódoltságkori téglaépület K-i fala került elő, valamint az épület alatt a vályogba beásott pince. A területen igen sok török építési törmelék van, valószinüleg itt egy török kolostor volt. (Ta) A leletmentésen Kovács Valéria és Lukácsy Gábor vettek részt. Kárpáti Gábor 119