Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Magyar közép- és újabbkor

Az ásatáson részt vettek: Honti Szilvia, Gróf Péter egy. hallgatók, Bajók Sándorné rég. assz. , Csiszár Jánosné restaurátor. Bárdos Edit 168. Kéked, kastél

y (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) (XVII). A kastély az építészettörténeti kutatásban gyakran szerepelt. Azonban a kutatások nyomán született feldolgozások csak az Írásos adatokra tudtak támaszkodni. A több évre tervezett kutatás célja az épület épitési periódusainak tisztázása. Az épület szabadban álló, négyszögletes udvart körülvevö négy épületszárnyból áll. Külső ÉNy-i és ÉK-i sarkán l-l körbástya, mig DK-i és DNy-i sarkán l-l oszlopbástya van. Az É-i, K-i és D-i szárnya alápincézett. A D-i és K-i szárny előtt egy "L" alakú, nyitott árkádos folyosó húzódik. Földszinti és részben emeleti helyiségei fiókos dongaboltozattal fedettek. A kastély É-i szárnya XVI. sz. -i eredetű, mig a D-i szárnya a XVII. sz. elején épült. 1863-ban nagyobb átépítést végeztek, melynek folyamán az É-i és a D-i homlokzatot romantikus stílusban építették át, valamint a teljes D-i részére emeletet húztak. Az 1979. évi kutatás egyenlőre csak a XVI. sz.-i É-i részére korlátozódott. A feltárás nyomán egy három tornyos, egyemeletes, alápincézett un. manoir tipusu kastély képe bontakozott ki. A D-i oldalon (a zárt udvarban) a kastély átépítésénél korábbi településjelenségeket (kemence, gödrök, őrlőkő stb. ) is feltártunk. (OMF) Munkatársak: Laszlovszky József egy. hallgató, Simon Zoltán technikus. Juan Cabello-Feld István Kunszállá

s (Bács-Kiskun m. ) Lásd 107. sz. 169. Lászlófalva-Templom dűl

ő (Bács-Kiskun m. ) (IV). A település központjában, a III. munkahelyen folytattuk Szentkirály késő középkori kun falu ásatását. A középkori ut ÉK-i oldalán átkutattunk egy beltelket; amelyen 2, egymás után létesült, hasonló kiterjedésű, ENy-DK-i irányítású házat tártunk 107