Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Árpád-kor

A kemence közelében, ugyancsak az árokban, Árpád-kori és középkori cserepek, égésréteg figyelhető meg. (TA) K. Palágyi Sylvia Battonya - Sziondai gye

p (Békés m.) Lásd 126. sz. Bátmonostor - Pusztafal

u (Bács-Kiskun m. ) Lásd 181. sz. 141. Boldva - Református templo

m (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Folytattuk a boldvai templom kutatását. A templom külső É-i oldalán az elpusztult bencés kolostor alapjait kerestük. Az északi torony mellett megtaláltuk a káptalanterem alapjait, és itt többosztatu falazott sirrendszert tártunk fel. Ezek a sirok bolygatatlanok voltak. Feltárásra került az északi kerengőfolyosó. A felvett metszetekben elkülöníthettük az 1203as égésréteget és a XIII. század eleji ujjáépitést. A kolostorépületnek mintegy harmadát sikerült feltárnunk. A templomtői mintegy 30-40 méterre, DK-re megtaláltuk annak a körtemplomnak az alapjait, amelyet a Pray Kódexben megőrzött Sacramentárium Boldvense néven ismert Szertartáskönyv a húsvéti körmenet leirásánál emlit. Ezt a kápolnát 1773ban bontották el. Kőből készült alapjai azonban a földben maradtak, bár a hajófalakat sok helyen erősen megbolygatták a későbbi temetkezésekkel. Szentélye viszont teljesen épen került elő. Igen nagyméretű kerek templom bontakozott ki a feltárás során, melynek 12 m átmérőjű hajójához majdnem 5 m átmérőjű enyhén patkóives szentély csatlakozott. (Összehasonlításul közöljük: a boldvai bencés apátsági templom félkörives szentélyének átmérője 3 m. ) Ez a nagy méretű körtemplom minden bizonnyal a község plébániatemploma lehetett, hiszen a bencés szerzetesek nem foglalkoztak a világi hivek pasztórációjával. A körtemplom az alapfalak mellől előkerült kerámialeletek alapján Ítélve a bencés apátsági templom szentélyével egyidőben, a XII. század második felében épült. (OMF) Valter Ilona 86