Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)
Honfoglaláskor
zel formált cserépüstök, rácsmintás pecsétlésü fazekak és sütőharangok töredékeit találtuk. Ezek alapján a teleprész korát a VIII-IX. századra keltezhetjük. (RI) Szőke Béla Miklós 129. Karcag - Béke 100-as majo r (Szolnok m.) (XXXVIII). Anyagtartály földbe helyezése közben kürtösödö végű karperecek és dinnyemaggyöngyök kerültek elő csontvázas sirok mellékleteiként. Tudomásunk szerint a leletmentés megkezdése előtt 4-5 sir pusztult el. Feltárásunk során négy sirt tártunk fel, valószinüleg a temető egyik széléről. A feltárt terület nagysága: 1. szelvény 4 x 30, 2. szelvény 8x3 méter. Koporsó nyomait az 1. , 3. és 4. siroknál figyeltünk meg, mig a .2. sir mindkét végét lemélyitették a koponya, illetve az alsó lábszárcsontok alatt. A sirok tájolása ÉNy-DK volt. Az 1. sir - öreg nő - koponyáján szabályos kerek lyukat találtunk. Az előkerült mellékletek - dinnyemaggyöngyök, ovális karikáju hasáb alakú csüngós függök - a sirok korát a VIII. századra keltezik. (TA) A leletmentésen konzultánsként részt vett: Selmeczi László. Madaras László 130. Kisterenye - Bányatele p (Nógrád m. ) (II). A Salgótarján-Hatvan vasútvonal és a Tarján patak által határolt területen viztározó építésével kapcsolatos munkák során vízelvezető árkot ástak. Az árok falában mintegy 400 m hosszan gyüjtöttünk IX-X. századi cserepeket. A közvetlenül veszélyeztetett területen leletmentő ásatást indítottunk az árok két oldalán. Első szakaszában egy kb. 12,5 m 2-nyi, hulladékokkal borított, összefüggő felületet tártunk föl IX-X. századi kerámiával és nagyon sok állatcsonttal. Az árok másik oldalán húzott kutatóárkok leletanyaga megegyezik, de csak szórványosan jelentkezett Az árok falában települési objektumra utaló nyomot nem tapasztaltunk. A "telep" szélén (Vizslás felé haladva) a talajviszonyok megváltoznak. A IX-X. századi cserepek megszűntével a humusz alatt laza homok következik. Ebben 80 cm mélyen kemencét tár79