Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Népvándorláskor

ezen kivül még egy ezüstveretes favödör, edény és állatcsont feküdt. A gazdag nőt koporsókapcsokkal megerősített fa koporsóba helyezték. A hamvasztásos szláv temető a csontvázas temetőhöz K felől kapcsolódott, közülük a legnyugatibb sirok már a temetőárokban, illetve a legkeletibb későavar sirok felett voltak. A szórthamvas és urnás sirok nem alkottak külön csoportot, egyegy kisebb egységen belül is együtt fordultak elő. Ezekben a sirokban kevés lelet maradt meg: néhány vastárgyat, vaskést, csatot, illetve üveggyöngyöt találtunk a kalcinált csontok között. (TA) Az ásatáson részt vett: Horváth László (nagykanizsai múzeum) és Seleanu Magdaléna (egyetemi hallgató). Szőke Béla Miklós - Vándor László 125. Várpalota - Bánta puszt

a (Veszprém m. ) (XLV). Az ösküi Tsz. sóderbányájában gépi termelés közben több sirt bolygattak meg. Az ott dolgozó munkások a csontokat és a mellékleteket összeszedték, és kiszállásunkkor átadták. Mellékletek: vascsat, vaskarika, sima hengeres csont tűtartó, csont tarsolyzár, kis madárdiszü vésett csontlap, hullámvonalköteg diszü fekete fazék. A területen kb. 60 sir foltját figyeltük meg. A VII. századi avar temető feltárását májusban kezdjük meg. A sóder kitermelését a bánya másik oldalára irányítottuk, ahol sirok nem kerültek elő. A lelőhely eddig ismeretlen volt. (TA) Cs. Dax Margit 76