Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Római kor

val azonban egyik oldalon sem sikerült még az utolsó sort meg­állapítani. Az ásatáson Bánki Zsuzsanna, Lányi Vera, Farkas Zoltán régészek, Fancsali Éva, Győri Hedvig, Istvánovics Eszter, Ka­tona Győr Zsuzsa, Kovács Borosi Agnes, Nádorfi Gabriella, Ottományi Katalin, Torbágyi Melinda, Zsákovics Rozália egye­temi hallgatók, Koppán Zsolt, Szász Zsuzsanna, Ruisz Marietta, Lakk Olga, Kiss Tibor restaurátorok vettek részt. (TA) Fitz Jenő 88. Tüskevár - Kóhányási dül ő (MRT 3. 60/7 lh. ) (Veszp­rém m. ) (XLV). A tavaszi szántás alkalmával a már ismert római lelőhelyen egy nagyobb kőben akadt meg az eke. A kisebb leletmentés során egy belül üres, nagy méretű feliratos bázist (?) szabadítottunk ki. A kő egyik sarka, igy a felirat is, hiá­nyos. A gödörben a kövek, tegula, imbrex és tubi töredékek kö­zött még egy akrotérionos szélű, házaspár mellképével díszí­tett hamuláda tető töredéke feküdt. Mindkét követ be szállítottuk a tüskevári Helytörténeti Mu­zeumba. (TA) K. Palágyi Sylvia Tekeny e (Zala m. ) Lásd 49. sz. 89. Újudvar - Zsidó földe k (Zala m. ) (XLVII). Terepbejá­ráskor erősen megbolygatott római és középkori települést ta­láltunk. A római köépületet nemcsak a szántás bolygatta meg, hanem a középkorban a falait nagyrészt már kibányászták. A római kőépület (villa) keleti része maradt épebben, a nagyon sok edénytöredék és érem alapján a köépületet a II-IV. századig használhatták. A római kőépülettől DNy-ra egy XII-XIII. századi, feltehetően kovácsműhely környékét tártuk fel. Utóbbi helyen na­gyon sok vassalak, vascipó, faragott-rovátkolással díszített ál­latcsontok kerültek felszínre. A római kőépület területén két, mellékletnélküli, Ny-K tájolású csontvázas sirt találtunk. Az egyik sir római gödör fölött helyezkedett el. (TA) Horváth László 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom