Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Római kor

rábbi építményt kiterjedésében és talán funkciójában is folytató épületet emeltek. Ennek déli kis szakaszát 1974-ben mint égett gerendászerkezetü sáncot interpretáltuk. Valószínű, hogy egykori sánchoz csatlakozó, ugyanolyan kamrakonstrukciós, de földdel be nem töltött raktárhelyiségek sorát tártuk fel. A leégett építmény maradványai az egész telek hosszában megfigyelhetők voltak. A Blockwerkes építmény pusztulását követő feltöltés jellegzetes leletanyaga a cserépbogrács, egyéb Árpád-kori kerámia társaságában. A telek ÉK-i sarkában sövényfonatos, illetve cölöpszerkezetü épület részletét tártuk fel, amelynek egy részét a XIV-XV. sz. folyamán kőből, majd téglából építették át, legmagasabban feltárt padlószintjét Zsigmond pénze keltezi. A Ny-i részen a "bográcsos" rétegbe alapozott kőépület K-i oldalát és D-i határfalának kis részletét tártuk fel. Építését a XIII. sz-ra keltezhetjük bejáratának in situ faragott kövei, falába felhasznált koraromán faragott kő és kiszedett falának betöltésébe került XIV. sz-i edénytöredékek és bécsi fillér alapján. Az egész telek területén a későközépkorban nagyarányú tereprendezést hajtottak végre. A késői rétegek feltárására az ásatás előtt végzett gépi szintsüllyesztés miatt nem kerülhetett sor, néhány földbemélyitett objektumot (vermet, pincét) azonban feltártunk. A telekről, másodlagos helyzetből viszonylag nagyszámú középkori faragott kő került a múzeumba. A telket három oldalról keritő téglafal nagyobb épitési programot jelez, ami azonban soha nem valósult meg (a XVI. sz-i katonai építkezésekhez tartozhat). (Magyar Vagon és Gépgyár) Az ásatáson rövidebb időközökben részt vett Pusztai Rezső (M. magyaróvár), Vályi Katalin (Győr) és Figler András egyetemi hallgató. T. Szőnyi Eszter - Tomka Péter 68. Kataf

a (Vas m.) A falu körzetében terepbejárással tisztázódott a Nádasdnál a Borostyánkőutból ÉK felé elágazó római ut egészen a Rábáig. A sürü, kavicsos esik 7-8 m széles. A Csörnöc patakon történő átkelés közelében kiemelkedő helyen egy feltehetőleg uti állomás fekszik. Az ut a Rábán átkelve ÉK felé folytatódik (lásd Magyarszecsőd). 46