Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Római kor

létre, a kut fenekének későrómai üvegpohár töredéket és egy kétfülü, "hunkori" korsót találtunk. A kut és a kemencék között nincs jelentős korkülönbség. (TA) Munkatárs: Benkő Zsuzsanna. Dinnyés István Esztergo

m - Bánomdülő I. (Komárom m. ) Lásd 191. sz. 67. Győr. Martinovics tér 3

. (Győr-Sopron m. ) (XI). A telken a Magyar Vagon és Gépgyár vendégháza épül. A megelőző régészeti feltárás során mintegy 500 m^ területről az alábbi eredményeket tudjuk rögzíteni: a legkorábbi települési nyom a római foglalás korából származó téglalap alakú kissé földbemélyitett, cölöpös szerkezetű kunyhó, melynek betöltésében bennszülött kerámián kivül mindössze néhány amphoratöredéket találtunk. A legkorábbi palánktáborhoz tartozó barakkok földbemélyülő alapárkai és cölöplyukai többszöri átépítés nyomait mutatják. A kerámia Claudius korától mutat folyamatosságot, bár szórványosan korábbi darabok is előfordulnak a leletek között. A legkésőbbi fakonstrukciós rendszer megérte a kőbeépítés időszakát (a kőfalu épület falai követik a korábbi alapozási árkokat). A kőbeépítés a II. sz. első felében az ala I Ulpia Contariorumhoz köthető (bélyeges téglák alapján). Ebből a periódusból két kőfalu épületet, illetőleg azoknak 3-3 helyiségét tudtuk megfigyelni és az épületek között húzódó hat m széles burkolt utcát tártunk fel. A kőépületeknek több átépítését regisztrálhattuk, a Ny-i oldalon lévő épület egyes termeit növényi ornamentikus freskó díszítette az utolsó periódusban. A K-i épület egyes belső falait elbontották, illetőleg megszüntették az átépítés során. A későrómai korban a terület képe lényegesen megváltozott. A még álló falakat visszabontották, vastag planirozási réteget hordtak föléjük. Ennek magyarázatát adja a feltárt terület D-i részén húzódó későrómai erődfal. A fal a megfigyelt szakaszon quaderkő burkolással, középső részén öntött technikával készült, vastagsága 220 crp, lábazati része a mai felszíntől 380 cm-en jelentkezett, alapozását statikai okokból nem tudtuk feltárni. Az erődfaltól több mint 10 m távolságban kezdődnek a későrómai épületmaradványok. Ezek falait nagyrészt kiszedték, illetve későbbi korok bolygatták, csupán mészpadlók, ebbe mé44