Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Magyar közép- és újabbkor

A DK-i ablakot a D-i kaput keretező, fent egyenes lezárásu, kiugró kapuépitmény miatt helyezhették később keletebbre és az eredeti szándéknak megfelelően egy kifelé-befelé tölcséres ablakot építettek. A szentély D-i és K-i ablaka kifelé-befelé tölcséres és háromkaréjos faragott mérmüvel díszített. Itt a faragott kövek adta méreteket téglaemeléssel változtatták meg. Csak a szárkövek és a mérmü készült faragott kőből, mig a könyöklő és az ablak záradéka téglából épült. A szentélybelső E-i oldalán csúcsíves, henger és körtetagokból kialakított bélletü pastoforium van. Ettől Ny-ra nyilik az élszedett, egyenes lezárásu sekrestyeajtó. A szentély D-i oldalán téglából falazott ülőfülke van. A szentélyt a hajótól élszedett, csúcsíves diadalív választja el. A falu Szent György tiszteletére emelt kőtemplomát először 1341-ben emiitik. A XVII. század közepén a templom belsejét ornamentális festéssel diszitik. Ez a festés bizonyítja, hogy ekkor még a templom középkori nyílásait használják, csupán a sekrestyét bontották le. A XVIII. század közepén befalazzák a hajó D-i kapuját, átalakítják a Ny-it és a középkori ablakok helyén, valamint az északi hajófalon barokk ablakokat nyitnak. A XIX. század folyamán már csak jelentéktelen átalakításokat végeznek a templomon. (OMF) Juan A. Cabello - Feld István - Lukács Zsuzsa 223. Városlőd, Templom u

. (Veszprém m. ) (XLV). Házalapozás közben 3 nagyméretű gótikus faragvány került felszínre . A két profilált ajtóbéllet és egy vizvető kő a karthauzi kolostor eddig előkerült XV. századi kőanyagát gyarapítja. (TA) Cs. Dax Margit 224. Veszprém, Tolbuchin u. 15

. (Veszprém m.) (XLV). A középkori vár területén fekvő egyik újkori ház felújítási munkálatai során valószínűnek meghatározható, késöközépkori, törtköves technikával épült ház került elő a vakolat leverése után, a139