Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

A tell szélén lévő két szelvényben 180-200 cm mélységben értük el a szüzföldet. A rétegződést itt nem tartjuk karakte­risztikusnak, mivel a felszint mezőgazdasági munkák során, kb. 1 m mélységig ledózerolták, s a rétegsor már gorzsai szinttel indult a jelenlegi felszin alatt. E szelvények valamennyi réte­gében a Gorzsa-csoport apró-Bütykös, vékonyfalu, finom kerá­miája jellemző, de jelentős számmal fordul elő a karcolt, me­andrikus diszités is, mindig vörös festéssel. A kerámiaanyag­ban erős késő-he rpályi és lengyeli kapcsolatok mutathatók ki. A házak nagyméretű, téglalap alakú, cölöpszerkezetü építmények, középen tapasztott, peremes tűzhellyel. A teli rétegződéséről biztos adatokat a III. szelvényben várhatunk, ahol ez évben ugyancsak 190-200 cm mélységig ju­tottunk. A legfelső 70 cm-es humuszréteg alatt szarmatakori, majd bronzkori gödrök jelentkeztek. Az első későneolit szint ­140 cm körül, többszörösen megújított, vastagon lesározott pad­lószintekkel került elő. Ez alatt fél méter vastag erősen átégett paticsréteg helyezkedett el, melynek kipreparálása után az egész szelvényben egy kétosztatu ház szintje bontakozott ki. A ház szelvénybe eső belső osztófala helyenként fél méter magasan áll; 20-25 cm vastag, cölöpszerkezetü, vesszőfonatos paticsfal. A DK-i helyiségben az osztófal mellett tapasztott kemence - pe­remes előtérrel, a két helyiség közötti átjáró alatt bothros, az ÉNY-i helyiségben az osztófal mellett gabona és élelemtároló edények tucatja került elő gabona - és ételmaradványokkal. Az l-es szelvényben korabronzkori urnasírt (1. sir) tár­tunk föl. (TA) Részt vettek: Szabó János József régész (Békéscsaba), Ró­zsa Gábor geodéta-mérnök (Szeged, NKFV), Vörös Gabriella muzeológus (SZMFM), Bánkuti Anna, Fekete Lajosné, Seliga László (SZMFM), Szebenyi Judit (BTM) és Szőke Ágnes (HTJM) restaurátorok, Fári Irén grafikus (SZMFM), Béres Mária, Koós Judit, Lőrinczy Gábor, Nagy Erzsébet, Simon Katalin, Somogy­vári Ágnes egy. hallgatók (JATE). Horváth Ferenc 18. Gyula-Pikógá t (Békés m. ) (III), A két Körös deltájá­ban, a Fekete-Körös déli partján, a sarkadi müut és a vasút közötti területen, kábelfektetés során későbronzkori, bronz sar­lókból, tokos baltákból, lándzsahegyből és karperecből álló kis 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom