Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)
Magyar közép- és újabbkor
206. Pácin, kastél y (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Az eddig XIV-XV. századi eredetűnek tartott kastély már két éve folyó falkutatásához kapcsolódóan tájékozódó régészeti kutatást végeztünk. Megfigyeléseink igazolták a falkutatás során tett megállapításokat, miszerint a legelső periódus egy téglalap alakú, emeletes épület volt, melyet később egy alápincézett nyugati résszel bővítettek. A következő periódusban készült a két déli torony, végül pedig a négytornyos övezőfal. Megállapítottuk, hogy a kastély déli és keleti oldala előtt jelentős, ujabbkori szintsüllyesztés történt, az eredeti járószinteket nagyrészt elhordták. A déli homlokzat előtt feltártuk az elbontott déli köritőfal több pontját és valószínűleg egy ugyancsak elbontott kaputoronyra bukkantunk. Északon egy kut került elő, valamint több, feltöltődött pincelejárat. Valószínű, hogy ezen a részen számos gazdasági építmény maradványai találhatók. A délkeleti toronyban húzott árok rétegei több átépítésre utalnak, a többi belső árokban nem mutatkozott rétegződés. Az előkerült leletanyag edénytöredékek és kályhacsempék - arra utal, hogy a kastély felépítésére legkorábban a XVI. század közepén került sor, ezt támogatják a birtoklástörténeti adatok is. A falkutatást Gulyás Gyula művészettörténész végezte, az épület helyreállítását dr. Kissné Nagypál Judit építész tervezi, a régészeti kutatás munkatársa: Simon Zoltán technikus volt. (OMF) Feld István 207. Pászt ó (Nógrád m. ) Pásztó műemlékileg védett központjában, a gótikus plébániatemplom mellett áll egy jelentéktelen külsejü ház, mely a legutóbbi időkig a mindenkori kántortanító háza volt. A néhány éve előkerült gótikus részletei alapján végeztük el 1978-ban műemléki kutatását, mely magában foglalta a falkutatást és a régészeti feltárást. A vakolat leverése után kiderült, hogy az épület pincétől a padlásig középkori, a XV. század végén épült, háromosztatu lakóház volt. A középső helyiség volt a konyha, melynek ajtaja a keleti homlokzat közepén nyílott. Az ajtóval szemközti falon megmaradt a középkori tüzelőberendezés lenyomata: a kőkonzulon nyugvó kürtő nyoma, amely alatt feltártuk a tüzelőpadka alapját. A nyugati fal közepén gótikus ablak nyílott. A konyhából nyiló déli helyiség volt a ház "tiszta szobája", melyet négy gótikus, élszedett ablak világított meg. Konyhából fűthető szemeskályhája alapjait is feltártuk. A konyhából észak felé nyiló helyiség kezdetben kamra volt. 126
