Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Magyar közép- és újabbkor

hajóban nem találtuk folytatását, szelvényt nyitottunk a szentélytől K-re. Itt előkerült egy korábbi szentély erősen elpusztult alapfalainak maradványa, valamint két későközépkori sir. A templomtól Ny-ra, nagyjából a gótikus templom tornyával egymagasságban nyitott 4x4 m-es szelvényben egy középkori ház alapfalai, valamint a falak alatt római terrazzo padló nagyméretű, összefüggő maradványa került elő. Az előkerült falak további feltárását a következő évben folytatni kivánjuk. (Balatoni Intéző Bizottság). Az ásatáson részt vett: Frech' Miklós archeobotanikus, valamint Feák Ferenc geodéta. Sági Károly 196. Királyegyháza - Szentiván. Saro

k (Baranya m. ) (XXVI). Vizvezeték árkának ásásakor középkori templom falmaradványába ütköztek és sirokat bolygattak meg. Helyszini szemlénken a már betemetett árok közelében a felszinen a templom téglafalának kis részletét észleltük, valamint XIII-XIV. sz. -i kerámiát gyüjtöttünk. Lukácsy Gábor 197/1. Kishajmás, Pusztaszentegyhá

z (Baranya m.) (XXVI). Terepbejárás során a Pusztahajmás dűlőhöz közeli Fodor-tanyától 50 m-re a régi falu templomának nyomaira találtunk (téglák, kövek). Itt régebben rablóásatást folytattak, s többek között egy kő szenteltvíztartó előkerüléséről van tudomásunk. Lukácsy Gábor 197/2. Kishajmás. Fenyős-heg

y (Baranya m. ) A falu fölötti szakadékos hegyoldalban terepbejárás során a homokkőbe vágott mesterséges (valamint részben természetes) üregeket találtunk. Számuk eléri a tizet, de a többinek a bejárata eltömődött. A mesterséges üregek jellemzője, hogy 2 m hosszú, 1 m széles bejárati szakasz után 2x3 m-es dongaboltozatos helyiség következik, zárófalában kis félkörives fülkével. Valószínűleg pálos remeték lakhelyei lehettek. (TA) Kárpáti Gábor - Lukácsy Gábor 121