Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Őskor

lomás területén. Két újabb koravaskori sir került elő. Az egyiket még részben e redeti helyzetében sikerült feltárni. A sirba helyezett kilenc edény közül nyolc tál volt, a behúzott peremüeken turbántekercses és facettált diszitéssel. A hamvakat egy nagyobb kihajld peremű tál mellé a sir aljába szórták, melyre egy 10 cm hosszú vaseszközt helyeztek. Az eddig előkerült sirok egy nagy kiterjedésű HC időszakból származó temetőhöz tartoznak. (Ta) Pusztai Rezső Hegykő-Homokbány

a (Győr-Sopron m.) Lásd 63. sz. 16. Ibrány-Rákóczi Tsz V.-VI. tábl

a (SzabolcsSzatmár m. ) (XXIV). A lelőhely a régi Tisza-medertől kb 600 m-re egy enyhe iveltségü dombháton volt. A rigolirozás közben előkerült leletek alapján korabronzkori telepet feltételeztünk itt. A leletmentés során meggyőződtünk arról, hogy "in situ" helyzetben egyetlen objektuma sem maradt a településnek, ugyanis a mélyszántás mélysége 80 - 100 cm volt. Feladatunk ezért a szántással felszinre került kerámia és csont öszszegyüjtése volt. A korabronzkori kerámián túl néhány késő bronzkori illetve szarmata cserép is előkerült. A szórványleletek begyűjtése után 12 egyén csontvázmaradványait sikerült elkülöniteni. A sirok korának meghatározása azonban ilyen módon lehetetlen volt. (Ta) Munkatárs: Szatmáry László. Kurucz Katalin 17. Kamond-Homokbány

a (Veszprém m.) (XLV). A szakirodalomból ismert lelőhelyen (MRT 3.23/6. lelőhely), a homokbánya bővitésekor nagyon gazdag korai kelta harcosok sirja került elő. A csontvázas sirt Müller Róbert leletmentette és egy kisebb leletmentést Horváth László végzett 1977 nyarán. Utóbbi leletmentéskor még 2, D-É-i tájolású csontvázas sir egy egy s zórthamvas ztásos sir kerüLt feltárásra. Az eddigi leletanyag alapján a temetőt a 11