Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1977. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/31. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1978)

Magyar közép- és újabbkor

153. Esztergom - Berényi Zs. ut 1-3

. (Komárom m.) (XLIX). A Várhegy Ny-i oldalán - egy későbbi tereprendezést előkészítő - tájékozódó ásatást végeztünk azon a tájon, ahol valamikor Vitéz János érsek függőkertjei voltak. A "hegyoldal átvágása során megállapíthattuk, hogy az 1934-38. évi várásatáskor kitermelt föld jelentős részét ide teritették. A kb. 1 rri vastag réteg gazdag Árpád-kori kerámia anyagot eredményezett. Ez alatt (a szikláig) XVIII-XIX. századi rétegződést találtunk a hegyoldal felső szakaszán, amely arra mutatott, hogy a középkorban a hegyoldal felső fele csupasz szikla volt. A hegy lábánál - a Berényi Zs. ut 1-3. - függőkertjei felett 6 méter mélys'égig hatoltunk le. 280 cm mélyen egy törökkori kemencét, alatta XI-XV. századi rétegeket bontottunk ki. 5 m alatt egy római ház falára bukkantunk, amelynek 110 cm magas felmenő részét tudtuk kiásni, de a mellette levő laza törmelékben lehatolva megállapíthattuk, hogy kb. 190-200 cm felmenő fala állhat. A római fal K-i oldalán egy leszakadt boltozat fészkét figyeltük meg. A fal melletti hamus-, faszenes rétegből nagyszámú római tegula, edénytöredékek, őrlőkő, a török-, és a felette elhelyezkedő rétegekből középkori kőfaragványok terültek elő. Legjelentősebb közülük Bakócz Tamás érsek reneszánsz cimertöredéke. A hegyláb és a hegyoldal közepe közti terület átvágása - ahol a Vitéz-féle függőkertek támfalaira is számítunk - 1978-ra maradt. (Ta) Munkatársak: Lázár Sarolta, valamint Benkő Elek és Molnár Erzsébet egy. hallgatók. Hor

vá

th István Esztergom - Dobozi Mihály ut 5

. (Komárom m.) (XLIX). Útszélesítés miatt elbontották a házhoz tartozó XIX. századi pince elejét. Ez alkalommal lehetővé vált egy ide befalazott (korábban már ismert) középkori kőfaragvány kibontása, melyet a muzeum részére megszereztünk. A két oldalán bevésett ábrázolásokkal "díszített 107