Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1976. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/30. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1977)

Rómaikor

épület vízvezeték árkokkal megbolygatott alaprajzát. A kis kőépü­let falazási technikája: 4 sor kő, a felső kettő között malter, a na­gyobb falrendszeré: 2-3 sor kő, általában malter nélkül. (Ta) Munkatárs: Holport Ágnes. Tettamanti Sarolta 62. Szombathely - Járdányi Paulovics István Romker t (Vas m.) (XXXIX). 1976-ban folytatva a műemléki helyreállítást, meg­előző szint- és periódusmeghatározó ásatásokat, a székesegyház apszisától ÉNy-ra eső területeket kutattuk át. A hexagon alakú he­lyiség D-i falvonulatának meghatározása során, a fal D-i, külső oldalán fehér alapon vörös sávos falfestmény maradványok kerül­tek elő. A IV. sz.-i épületcsoport, melyhez a hexagon alakú he­lyiség is tartozott, korábbi lerombolódott római kori szinteken ál­lott. - Teljesen kibontásra került az 1974-ben részben feltárt rom­busz alakú helyiség mozaikpadozata. A IV. században készített mozaikfelületnek több mint fele maradt meg épen. (OMF) Részt vett: Hajmási Erika. Szentléleky Tihamér 63. Szombathely - Sárvá r (Vas m.) (XXXIX). A Sárvár felé vezető ut kutatása. A Savariából K felé vezető római ut jelenleg is jól megfigyelhető vonalát kutatva megállapíthattuk, hogy Savaria K-i kapujától a Rábáig 26, 45 km hosszú. A nyílegyenes nyomvona­lat a 10-14m szélességűre szétszántott kavics-esik kitűnően jelzi. Vonala közvetlenül a Rábán való átkelés előtt többször megtörik, a folyóba ömlő Gyöngyös patak miatt. Az utvonalat Vép község nyu­gati határában átvágva kiderült, hogy az ut kavicsos alapozása 720 cm szélességű, réteges kavicsos-sóderes feltöltés. (Ta) Tóth Endre 64. Szőny - Ásványolajipari Vállala t (Komárom m.) (XLI). Garázsépítés előtti fakitermelés során római sirok kerültek elő. Nagyon sokat megbolygattak. A leletmentés eredménye 77 sir volt. A sírokban kevés melléklet volt: érmek, bronz és csontkarpere­cek, hagymafejes fibula. A 36. sirban hagymafejes fibula, bronz­veretes öv részletei kerültek napvilágra. Az érmek és leletanyag alapján Brigetio katonalakosságának egyik legkésőbbi temetőjét a IV-V. sz. fordulójára helyezhetjük. (Ta) B. Szatmári Sarolta Taliándörögd - Szt. András tpl . (Veszprém m.) Lásd 164. sz. 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom