Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Rómaikor

- 67 temető Ny-i szélét már korábban sikerült megtalálni, most a feltárások a K-i, D-i és É-i oldalon folytatódtak. A temető széle csak a D-i oldalon tisztázódott, de még itt is néhány további sir előkerülésével lehet számolni. Mind a D-i, mind az É-i oldalon a feltárt sirok a temető késői, V. sz.-i részéhez tartoznak. A temető feltárása Gorsium korábbi és későbbi periódusainak jelenségeit és emlékeit is napvilágra hozta. Legfontosabbak ezek között a II. katonai tábor ÉNy-i sarkának feltárása. A temető sirjai a sarkot félkörivben veszik körül, de a lekerekitett árkon belül a tábor területén már nem temetkeztek. Ez azt jelenti, hogy a tábort körülvevő sánc a IV. sz.-ban is elhatároló szintkülönbséget mutatott. A széles árkon belül két sorban nagy cölöpkötegek kerültek elő, továbbá az ÉNy-DK-i irányú árokkal párhuzamosan töredékesen megmaradt fal-alapok. A tábortól D-re egy; a temető É-i oldalán több I-II.sz.-i földbe mélyitett kis lakóház jött elő, amelyek a korábban feltárt és közölt településhez tartoznak. A temető É-i oldalán - részben a korai kunyhók fölött, részben a későbbiekkel egyidejűleg - három periódushoz tartozó kőépületek emelkedtek. A legkorábbi kőépületekre keskeny, gyenge falak jellemzőek, a felmenő falak vályogból készültek. Ezek egyidejüek a fazekastelep kemencéivel és építményeivel, amelyek a markomann háborúkig állottak. A kőépületek a IV. sz. utolsó harmadáig álltak fenn, a század végén és az V.sz.-ban falaik közé temetkeztek. A feltárt épületek közül egy kisebb téglalap alakú határolható jól el, ennek falai elkerülték a későbbi másodlagos felhasználást. Egy nagyobb, kb. 30 m hosszú épületből csak a D-i oldalát lezáró folyosó /porticus/ és annak ÉNy-i sarka maradt meg, belső helyiségei nem rekonstruálhatók többé. Az épületbe később, de még a IV.