Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Rómaikor

- 54 nával rendelkezett. A települési objektumok kora általában a III. sz.-ra tehető. További két modern épület /C1-2/ területén ugyancsak településnyomok, de egy szabadban álló, föld alatti kemencétől és egy tapasztott padlótöredéktől eltekintve, csak gödrök és árkok voltak változatos, de jobbára csak kerámiai anyaggal. A polgári település legjelentősebb eredményét a 73/6. sz. ház feltárásának folytatása hozta meg. A Limes-ut K-i, emelt, többhelyiséges épület padlófűtéssel rendelkezett, falait freskóval és stukkóval diszitették. Ezek maradványait másodlagos helyen, a 4.helyiségbe töltve találtuk. Az összecementálódott réteg alatt 4 belső kőoszlop, valamint a döngölt agyagpadlón egy díszkocsi öszszefüggő részlete került elő. Az épület pusztulása, 260 után, a 4.helyiség K-i oldalán kutat létesítettek, ennek feltárása azonban az omlásveszély miatt elmaradt. Temető

k. A CÜOq jelű épület területén, a Petőfi Sándor Ált. Iskola K-i oldalán, előkerült a D-i temető D-i határa, melyet árok jelölt. Az árkon kivül egyetlen sirt sem találtunk. A feltárt hamvasztásos sirok újkori rablásnak estek áldozatul. A fennsik ÉNy-i szélének előzetes rendezése ujabb temetőrész előkerülését eredményezte. A későrómai sirok a Ny-i temetőhöz tartoznak,az eddig ismert egységgel való kapcsolatuk azonban a közbülső sáv feltárásáig bizonytalan. A feltárt 46 sir java része téglasir volt, tájolásuk Ny-K, jobbára a koponya fekszik a Ny-i oldalon. A temetőrész ÉNy-i határa - más temetőrészekhez hasonlóan - árokkal szegélyezett. A sirokat a római korban általában megbolygatták, de igy is gazdag kerámiai és üveganyag, viseleti és egyéb tárgyak kerültek ki a sirokból. Az ásatás munkatársai voltak: Lőrincz Barnabás, L. Szabó Klára, Müller Róbert, Ingo R.Heindel. Ernst