Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Rómaikor

- 39 Az 1974. év eredményeit összegezve - az előző év eredményeit folytatva - a római kornál az alábbi teljesen uj tudományos megállapításokat tettük: a/ Topográfiai - városképi szempontból váratlan eredménynek mondható, hogy a késő-császárkorban a táboron kivül, az ellenség felőli oldalon az erődfal és a Duna között húzódott a legtöbb monumentális középület. Ezek mindegyike kb. 70 x 40 m-es területet ölel fel,eddig négy, kb. azonos méretű, nivóju és korú épület feltárására került sor. b/ Ismert volt már eddig is, hogy a katonaváros a polgárvárosnál lényegesen jelentősebb városrésznek számított, azonban a városszerkezettel kapcsolatban néhány fontos tény csak most, a legújabb ásatások segítségével dokumentálható. A canabae ugyanis nem épült be rendszertelenül - mint azt korábban hitték -, hanem két izben is városrendezésre került itt sor, amikor az egyes városrészeket tervszerűen átépítették. c/ Teljesen uj kép rajzolódik ki a kései IV.sz.ról. Az V.sz.-ban használatos erődrendszer és a korábbi légiós tábor kapcsolatát tovább kutatjuk. Póczy Klára a római munkaközösség vezetője A Harrer Pál u. 20-22. s

z. ház előtt, annak K-i oldalán, a légiós tábor ÉK-DNy-i irányú falszakaszát tártuk fel. A fal kváderburkolatu, teljes szélessége 3 m, K-ről apróköves ut szegélyezte. Ez utóbbi szélessége 1,20 - 1,97 m között váltakozott. A falat 30 m hosszuságban tártuk fel, É-i szakasza egy korábbi, K-Ny-i irányu fossára épült, alapozása itt követte az árok "Valaku formáját. Ehhez a korábbi fossához tartozó tábor-