Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Őskor

- 29 A XVII. szintben ismét változott a település szerkezete. A szelvény K-i hosszanti fala mellett ház széle futott, a DNy-i sarokban és a Ny-DNy-i szelvényfal mellett döngölt falu, jó állapotú párhuzamos házak nyúltak a szelvénybe. A XVIII.szint DNy-i sarkában, az előző ház jóval nagyobb elődjével párhuzamosan, az ÉNy-i sarokban széles agyagfalu ház sarka tünt fel. A tószegi ásatások leglátványosabb és legfontosabb objektumait a 400 cm mélyen fekvő XIX. szint szolgáltatta. A település szerkezete teljesen megváltozott. A szelvény közepét kitűnő állapotú, döngölt agyagfalu és padlóju ház K-ről benyúló fele foglalta el. Belülről a házfalakhoz épitve, egymással szemben egy-egy U-alaku döngölt falu fülke került elő - hasonlókat eddig csak balkáni és anatóliai neolitikus házakból ismerünk. Nem kevésbé volt érdekes a szelvény Ny-i szélén húzódó hasonló szerkezetű ház, amelyben három különálló helyiséget lehetett kibontani. A XX. szintben ismét változott a település-szerkezet. Az előző szelvényben találtakhoz hasonló szerkezetű ház ezúttal a szelvény D-i keskenyebb vége mentén került elő, kerek tűzhellyel. Az ÉK-i sarokban gyenge minőségű, talán gazdasági épitmény széle. A XXI. szintben, 440 cm mélyen ismét változott a település szerkezete. A keskeny döngölt falu ház nagyobb része ezúttal a szelvény közepén került elő,szomszédai a Ny-i szelvényfal mellett és a DNy-i sarokban mutatkoztak. Köztük külső tűzhely. A 460 cm mélyen fekvő XXII. szinttel indult egykor a település. Padlóroncsokon, cölöplyukakon és egy szép, kora-nagyrévi leleteket szolgáltató ovális gödrön kivül más nem volt megfigyelhető. A fekete őshumusz 490 cm mélységig tartott.