Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Őskor

- 23 ­lott, amelyek összeomlott maradványai részben a beom­lott paticsréteg alatt és között, részben abból kiemel­kedve hevertek. Az épitmény közepén, de inkább az É-i hosszoldalához közel, a paticsrétegben és részben az a­latt több mint 50 db agyag szövőszéknehezék volt, nagy­részt azonos tipusu és egyetlen nagyméretű darab kivé­telével azonos nagyságú. A padlószinten hevert még egy ép kis kőbalta és egy kovakő nyersanyag. Az előkerült kerámiaanyag alapján az épitmény korát csak hozzávető­legesen lehet meghatározni: az alföldi vonaldiszes ke­rámia utáni, de a rézkor előtti időszakra. Kétségtelen, hogy az épület gazdasági rendeltetésű volt: raktár, ga­bonatároló, munkahely. Az ásatáson részt vett: Árkus Péter. /RI/ Makka.y János 43. Szarvas-Szappano s /Békés m./ /XXXI/. A lelő­hely a Békés megyei topográfia 2.kötetében Szarvas-8. lelőhelyként szerepel. Az eddig talált leletek mind el­pusztultak vagy elkallódtak. A hitelesítő jellegű to­pográfiai célú szondázó ásatás többek között Krecsmarik Endrének a század elején és a 30-as évek elején, ill. Gazdapusztai Gyulának 1957-ben történt ásatása helyét kivánta felderíteni. Az egymás végében húzott két kes­keny szelvénnyel sikerült is megtalálni Krecsmarik e­gyik szelvényét. Az ásatáson a felső 20-30 cm vastag szántott rétegben nem voltak leletek, ez alatt elsősor­ban 80, de helyenként csak 40 cm mélységig a Körös kul­tura igen gazdag, de erősen kopott felületű edénytöre­dékei voltak. A legfelső szintben előkerült a szakáihá­ti csoport néhány jellegzetes töredéke is. 80-110 cm között néhány települési jelenség is előkerült: kétség­telenül a Körös kultura időszakához tartozó cölöplyu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom