Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Magyar közép- és újabbkor

- 112 lom környékének feltárását. Meghatároztunk a mai plébániatemplom D-i oldalán egy középkori kápolnát, folytattuk a Lajos u. 158. sz. épület K-i és E-i homlokzatának feltárását. Berxaxan Vilmosné a középkori munkaközösség vezetője III., Fő tér 1. A XIV.sz.-i prépostsági templom szentélyétől K-re egy É-D-i irányú fal több szakaszát tártuk fel, mely feltehetőleg a templom körüli kerités részlete. A fal K-i és Ny-i oldalán, a szentély körüli szakasznál három keletelt középkori sirt ástunk ki. Ettől a faltól K-re nagyméretű palota falmaradványait és É-D-i pincéjét határozhattuk meg. A XVI.sz.-i rétegek alatt Aőfaragó réteg/ XIII.sz.-i köves burkolat- és épületmaradványokat találtunk. A XIII.sz.-i járószintek egy nagyméretű rómaikori épület É-D-i traktusára húzódnak, melynek egyik helyiségét Ny felé félkör alakú apszissal zárták le a második periódusban. A kutatásból leszögezhető, hogy ezen a területen későrómaikori járószintekre húzódik a XIII.sz.-i szint. III., Fényes Adolf u.84-86.s

z.határán, az É-D-i távfűtési árokban É-D-i irányú fal teteje mutatkozott. A fal az árok teljes szélességében látható volt, K-i szélére az árok K-i fala húzódott. A metszetfalból a rómaikori fal felett középkori anyagot szedtünk ki. A középkori átépítés meghatározására a távfűtési árok DK-i sarkán kutatószelvényt nyitottunk. A szelvényben a mai szint alatt magtaláltuk 60-70 cm mélységben az É-D-i római fal további szakaszát, melynek K-i oldalán egy kiszélesedő zoklival a szintjét is meghatározhattuk /103, 37 A.f./. A római falhoz Ny-i irányban kisebb he-