Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1974. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/28. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1975)

Árpád-kor

- 104 nem volt lelet. Tájolásuk ÉNy-DNy között szóródott. Koporsó deszkáit két sirban, fej- vagy láb felőli végekben téglát három sirban figyeltünk meg. A temetőt övező árok részleteit, ezen kivül telepjelenségeket figyeltünk meg a halmon. A falu területén,a "Téglás halomtól" ÉNy-ra és DK-re feltárt három ház megfelel az Árpád-kori, félig földbe ásott kunyhóknak, kevés XII-XIII.sz.-i jellegű leletanyaggal. Az 1.házba később Árpád-kori tipusu szabadtéri kemencét ástak. Sem kora-Árpád-kori,sem későközépkori jelenséget nem észleltünk, igy a temető és a falu korát a XII-XIII.sz.-ra helyezzük. /Ta/ Dinnyés István Tiszalu

c /Borsod - Abauj - Zemplén m./. L.49.SZ. Tiszaval

k /Borsod-Abaúj-Zemplén m./. L. 50.sz. U.jlőrincfalva - Magyara

d /Heves m./. L. 122.sz. 154. Vésztő-Mágori halo

m /Békés m./ /III/. 1974ben fő feltárási területünk a Csolt monostor templomának Ny-i része volt. A templom Ny-i részének belsejét tártuk fel.Legelőször a legkésőbbi periódus - XII.sz. - templomának pillérei kerültek elő. A pillérek környékén az omladékban több párkány, felső diszitett iv- és lábazattöredék került kibontásra. Egy korábbi periódusu - XI.sz.vége, XII.sz. eleje - templom Ny-i részének kiszedett falhelyeit találtuk meg. Ez a korábbi templom 14,5 m széles volt, Ny-i végén előtérrel. Ennek a templomnak több része eddig ismeretlen, ezt a háromhajós templom épitésekor bontották le, és a volt falárkokat masszivan bedöngölték. Az É-i hosszanti fala a háromhajós templom É-i